-
Apostag
Az apostagi talajszelvény
Az országban sok más gazdasághoz hasonlóan mi (Dunamenti Kft.) is elkezdtünk jobban odafigyelni a talajainkra. Még az út elején járunk, de igyekszünk olyan technológiákat és művelési módokat kipróbálni, amik segíthetnek a talajainkon. Egy nagyon különleges területen gazdálkodunk, a Duna mellett, Apostagon, egy régi ártéren. Akár az itteni települések életét, úgy a talajainkat is a Duna formálta. Nem könnyű itt gazdálkodni, a föld mésztartalma rendkívül magas, könnyű kiszárítani és könnyű túlöntözni őket. Egy olyan módszert kerestünk, aminek a segítségével jobban megérthetjük, mi is történik a tábláinkon.
Így keresztezték egymást az útjaink a Talajtani Társasággal és Dobos Endre tanár úrral. A területeink egy részéről ebben az évben készül egy részletes talajtérkép. A térképezés során pedig mi is láthattuk, hogy már 100 hektáron belül is mekkora hihetetlen változatosságot találunk.
Ezt a szelvényt, ami a térképezés részeként került feltárásra, azért szeretnénk a figyelmükbe ajánlani, mert rendkívül jól bemutatja a területeink sajátosságait. Mi ennek a talajszelvénynek a segítségével értettük meg, hogy mi történik a felszín alatt, milyen folyamatok mennek végbe a talajainkban, és szeretnénk, hogy minél több ember figyeljen erre a saját területein.
Mi is rengeteget tanultunk a szelvény által a területről. Látható, hogy a szelvény tetején lévő homokosabb szint alatt húzódik egy sötét, fekete, eltemetett talajszint, ez mind a Duna munkáját mutatja. Ha fordítva lenne, és a jó szerkezetű, agyagosabb, szerves anyagosabb szint lenne a tetején, minden gazda boldog lenne egy ilyen talajjal, de megértettük, hogy egy ilyen talajban is rengeteg lehetőség van. Megfelelő műveléssel és gyökerekkel, forgatás nélkül, a tetejében először szerkezetet kell építenünk, ez most a legfontosabb feladat, mi pedig igyekszünk, hogy jó gazdái legyünk a lehetséges év talajának.
- Badacsonytomaj
A LUCZA Kertész Praktikum badacsonytomaji talajszelvénye
A MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomása Badacsonytomajon található, és a 2023-as év tavaszán megtartott, nyolc helyszínes LUCZA Kertész Praktikum negyedik állomása volt. Ennek a továbbképzés sorozatnak egyik szervezőjeként szeretnénk most jelölni az ott feltárt talajszelvényt, amelynek bemutatása a szakmai napon megjelent szőlész szakemberek számára is kivételes élményt nyújtott.
Az említett LUCZA Kertész Praktikum olyan továbbképzés, amelynek formája határszemle, helyszínei pedig a hazai kutató intézetek ültetvényei, többek között a badacsonyi intézeté, ahol a 2023 Év Talaja címre jelölt szelvényt feltártuk. A Badacsony hegy lábánál fekvő területet az 50-60-as években teraszolták, de az elmúlt közel 10 évben nem művelték. A felszínen nyírt gyep található, szőlő nincs benne. A teraszolás során a feltalajt kb. 6 méter mélységben szedtek le a hegy irányából, és raktak át a terasz peremére. A jelölt talajszelvény a terasz belső oldala. Anyagai a Pannon-beltó üledékei, meszes homok és iszap. Az iszapos réteg mátrixa nem meszes, de a repedések tele vannak kiválásokkal. A felső 40-50 cm művelt, bolygatott, kb. 10 cm szerves szint az elmúlt 50-60 év terméke. Kevés bazalttörmelék csak a felső 50 cm-ben található – jellemzően a tanúhegyek oldalainak szőlőtermő területeire.
A jelöléssel fel szeretnénk hívni a figyelmet a hazai kutató intézetekben folyó munka gyakorlati jelentőségére (ez volt a Lucza Kertész Praktikum egyik célja is). Emellett a szelvényben a felszín mesterséges átalakításával olyan szép, talajtörténelmi szintek is láthatóvá váltak, amelyek tanulmányozásra, bemutatására máshol nem nyílik lehetőség.
- Baja
Az ALAP A TALAJ ROADSHOW bajai állomásának talajszelvénye
Az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft. immár második alkalommal megrendezett közös nyári szántóföldi rendezvénye, az Alap a talaj roadshow, idén is 5 helyszínen került lebonyolításra, ahol szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítás és megőrzése volt a téma. Szakmai előadásokon keresztül, szántóföldi bemutatón át, talajszelvény elemzésre is sor került minden helyszínen.
A bajai állomás helyszíne az 55-ös út mellett található szántóföldi növénytermesztésben hasznosított terület volt, melyet közösen jelöltünk ki a Bácsbokodi Aranykalász Zrt. területei közül. Az idei évben zab betakarítását követően rendeztük meg szántóföldi rendezvényünket a gazdaság területén. „A város dunai fekvéséből adódóan azt gondolhatjuk, hogy ezek az anyagok a Dunából „érkeztek”, viszont gyakorlatilag a Dunántúlról”. Ebből is jól látszik, hogy egy különleges adottságokkal bíró területre esett a választás.
Az ALAP A TALAJ rendezvénysorozatnak köszönhetően a helyi gazdálkodók számára is jól látható volt, hogy milyen talajon gazdálkodnak a környéken, de ez csak egy támpont, egy figyelemfelhívás, mert tudjuk, hogy hiába tekintünk a talajainkra homogén rendszerként, azok rendkívül heterogének.
Nemcsak a különleges fekvése és helyzete miatt, hanem abból a célból is szeretnénk ezt a táblát a 2023. Év Talaja címre jelölni, mert a kétéves rendezvénysorozat közül ez a helyszín volt az eddigi legsikeresebb és legnagyobb érdeklődéssel kísért, ami számunkra jól mutatta, hogy a gazdálkodók igenis nyitottak a szemléletváltásra, új ismeretek elsajátítására, a tanulásra. A talaj elemzéshez kapcsoltan széles ismereteket kaphattak a termelők az okszerű és talajkímélő művelésre alkalmas gépekről, gépkapcsolatokról, valamint a Phylazonit Kft szakemberei által a talajélet és a talajszerkezet javítását támogató mikrobiológia lehetőségekről.
- Buzsák
A buzsáki talajszelvény
A talajszelvényt a 1992-ben indított talajvédelmi monitoring keretében tárta fel a jelölést beküldő talajvédelmi szakértő, tápanyag-gazdálkodási tanácsadó. A szelvény Buzsák község határában került feltárásra.
A szelvény a Dunántúli dombság nagytáj keretében, Belső Somogy középtáj adottságait tükrözi. A homokos alapkőzeten kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj jellemző példája.
- Háromfa
A háromfai talajszelvény (HF7 Réti talaj)
A talajszelvény kijelölésének története, avagy a véletlenek „szint”-játéka egy személyes nyaralással indult 2022 áprilisában. Ekkor, a pályázatot készítő hölgy vőlegényének azon ötlete támadt, hogy egy régi, kaposvári barátjával együtt, akit nevezzünk Gazdának, utazzanak közösen Németországba nyaralni. A vőlegénynek viszont utolsó pillanatban halaszthatatlan dolga támadt, így nem érte el a Kaposvár felé tartó kora reggeli vonatot. A menyasszonynak pedig nem sok ideje maradt eldönteni mi tévő legyen, mert megbeszélt dolgokat lemondani nem szeret. Így bár kissé csalódottan, de egyedül szállt fel a vonatra. Kaposvárról pedig ketten vágtak neki a 869 km hosszú útnak. Ahogy teltek a kilométerek, a menyasszonynak volt ideje belehallgatni a Gazda mindennapjaiba. Hiszen a KRESZ tiltja, hogy a gépkocsi vezetője kézben tartott mobiltelefont használjon. A kukoricát márpedig elverte a jég, így sürgősen ki kellett találni, hogy mi legyen. A növényorvos rendíthetetlenül, minden órában telefonált, hogy miért kellene gyorsan rendelni néhány kamionnal abból a műtrágyából. A Gazda pedig újra és újra elmagyarázta, hogy miért nem tartja ezt szükségesnek. Sok érdekes dolog elhangzott. A menyasszony például megtudta azt is, hogy miért jobb kultivátort használni és a Gazda hogyan igyekszik közelíteni a talajregeneratív gazdálkodást felé. Igazság szerint, ennél jobb útitársat nem is találhatott volna egyikük sem az általában unalmas 10 órás útra. Körülbelül a hatodik óránál a Gazda azt mondta a menyasszonynak: – „Van az a talajzseni, aki előadást szokott tartani nekünk. Nem ismered véletlenül?” „Dehogynem! Tőle tanultam!” – válaszolta a menyasszony. Ezen véletlenek sokasága vezetett a csodálatos Háromfa 7-es számú talajszelvény pontjának kijelölése, melynek tényleges kiásása 2023.04.27-ig váratott magára.
A Háromfai Agro Kft (7400. Kaposvár, Izzó u. 9.) a Somogy vármegyében található Háromfa külterületi ingatlanjain szántóföldi kultúrát termeszt. Ezek közül a R2EQ6C21 MePAR blokkazonosítóval rendelkező táblán került kijelölésre a HF7-es számú talajszelvény. Domborzatilag a táblára jellemzőek a futóhomokformák, É-D irányban elnyúló hosszanti buckasorok váltakoznak a közöttük fekvő mélyedésekkel. A HF7 számú talajszelvény az egyik ilyen mélyedésben található.
HF7 számú talajszelvény leírása:
A szelvény egy buckaközi mélyedés alján található, a táblát délről határoló művelőúthoz közel. Szinte mindig vizes, kevert anyagú talaj. A talajfelszín szétiszapolódott, a csupasz homokszemcséktől fehér színű. A szürke színű foltok homokos-agyagos-vályog fizikai féleségűek, míg a vörös színű részeké durva homok. A teteje teljesen kiszürkült színű stagnic. A szelvény teljesen kilúgozott, de a buckák magasabb szintjeiről az oldott vas ide szállítódik és ahol vált a textúra, ott megjelenik a vas kiválás. A talajvíz szintjét nem értük el. A szelvény pH-ja erősen savanyú.
- Hódmezővásárhely
A Hód-Mezőgazda Tanösvény tanulságos és dekoratív talajszelvénye
A XXX. Alföldi Állattenyésztési- és Mezőgazda Napok kiemelt szakmai programja és jubileumi eseménye volt a Hód-Mezőgazda Tanösvény. Ez a hét állomásos, felnőtt továbbképzési helyszín a kiállításra látogató állattenyésztők, mezőgazdászok és vendégek számára kínált aktuális, közérthető és a gyakorlatban azonnal hasznosítható szakmai ismereteket. A feltárt interaktív talajszelvényben kapott helyet a hét állomásból három:
- a TALAJTAN
- a TALAJBIOLÓGIA
- a TALAJMŰVELÉS
A tanösvény helyszíne egy hajdani kubikgödör volt, ami akkoriban a város téglagyára számára biztosította a nyersanyagul szolgáló agyagot. A kitermelés megszűnése után feltöltötték különböző helyekről származó sittel és törmelékkel. A több mint húsz éve magára hagyott területet aztán „visszahódította” a természet, és elsősorban a talajbiológiának köszönhetően megindult a talajképződés, így tavasszal egy olyan, a talajtani folyamatokat bemutató, tanulságos szelvényt sikerült a helyi gazdaság szakembereinek feltárnia, amely sok izgalmas mondanivalóval volt képes megszólítani az ide látogatókat, gyerekeket és felnőtteket egyaránt.
A szakmai program konzorciumi tagjaként jelöljük a Hód-Mezőgazda Tanösvény talajszelvényét a 2023. Év Talaja címre. A szelvénynek fontos szerepe volt idén tavasszal abban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, és a kiállításra látogató különböző korosztályok számára közelebb hozza a talajtan tudományát, és bemutassa a talajbiológiai regeneráló képességét a talaj termékenységének helyreállításában. Természeti érdekességei és szépsége (oszlopos szerkezeti elemek, löszbabák) még a gyerekek figyelmét is képesek voltak lekötni.
A szelvény értékét növeli, hogy széleskörű összefogás eredményeként, konzorciumi projekt keretében valósult meg a helyi gazdaság, versenypiaci szereplők és tudományos műhelyek részvételével.
- Kecskemét
A kecskeméti talajszelvény
„A talajszelvény, fotók Kecskeméten, annak Borbás nevezetű külterületén készültek. A tanyám melletti szántón. Ennek a szántónak a történetét 20 éve ismerem. Az első 10 évben a terület mozgatva volt, de az itt termesztett növények mind vissza lettek forgatva. Az utolsó 10 évben a terület be lett kerítve, mozgatva nincs, azon állandóan 2-4 ló van. Itt vannak etetve, ide trágyáznak, a füvet rövidre legelik. Télen a trágya vékonyan mindent beterít, mert mindig máshol etetek, ezért máshova trágyáznak. Külsőleg mintegy 9 tonna szerves anyag kerül a 0.6 hektáros területre, főleg szálas takarmány. Amely soha nincs beforgatva. Esős, jó tavasszal mind eltűnik, kizöldül a terület. A néprajz ha jól tudom ezt hívja „marhaállásnak” Régen a legjobb dinnyeföld volt. A talaj nem jó adottságú, szikes az alja. A szikes gyepek veszik körül. Megásni is nehéz volt, kemény, összetömörödött volt. Viszont tele volt giliszta járatokkal. Így szerettem volna bemutatni, jövőre lesz újra megmozgatva, művelés alá vonva.
Nevezésem célja nem a nyerés, hanem ha valakit tudományosan érdekel a terület szívesen látom.”
- Nagyecsed
Az egykori Ecsedi-láp területén található talajszelvény
A XIX. században a növekvő népesség élelmezése céljából a mezőgazdasági termelés fokozására volt szükség. Ennek okán folyószabályozási és árvízmentesítési munkálatok kivitelezése eredményeképp az addig jelentős kiterjedéssel bíró, vízborította vagy árvízjárta területek lecsökkentek, helyüket nagyrészt mezőgazdasági művelés alá vonták. Lecsapolásra került a lápok döntő része is, melyek helyén sokáig jó termőképességű, magas szervesanyagtartalmú talajokon történt a gazdálkodás. Azonban a vízborítottság megszűnése és a mezőgazdasági művelés hatására a főként szerves talajanyagból álló láptalajok kiszáradtak, a biológiai oxidáció, a tőzegtüzek, valamint a szélerózió áldozatává váltak, s mára már jórészt csupán kisebb foltokban található meg.
Az átalakulás egyik lépcsőfokán egy, a Nagyecsed település közelében, az egykori Ecsedi-láp területén megtalálható talajszelvény áll, mely magán hordozza az elmúlt másfél évszázad talajtörténeti eseményeit, sebeit.
- Zirc
Zirc város közigazgatási területén található talajszelvény
„A Bakony egyik legjelentősebb, és legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója a Gerence-patak. Fakadása több forráshoz köthető, melyek Zirc város külterületén, a Királykúti erdőben közel 450 méteres tengerszint feletti magasságban erednek. A forráscsoportokból eredő vízfolyások párszáz méter után egy égerlápban találkoznak, majd innen közösen folytatják útjukat. A vízfolyások által táplált égerláp, és annak közvetlen környezete természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyet biztosít, talajtani szempontból pedig mozaikosságot eredményez az Öreg-Bakony kistájra jellemző kőzethatású és barna erdőtalajok mellett képződött hidromorf, azaz vízhatású talajok megjelenésével.”
Szelvényleírás: nem karbonátos réti talaj
A1 szint:
0-10 centiméterig; Gyökerekkel sűrűn átszőtt, morzsás szerkezetű, feketés-barna színű felszíni szint. Fizikai félesége nehéz agyag, kémhatása gyengén savanyú, humuszban gazdag.
A2 szint:
10-40 centiméterig; Az A1 szinthez képest lényegesen kevesebb humusz és agyagtartalommal rendelkezik, fizikai félesége agyagos vályog, kémhatása gyengén savanyú.
ABl szint:
40-50 centiméterig; Átmeneti szint, a mátrixban keveredik az A1 A2 szintekre jellemző, feketés-barna, valamint a B szintre jellemző sárgás-barna talajanyag. Megjelenik benne a talajvíz okozta redukció hatására bekövetkező „glejes” mintázat. Gyökerekkel gyengén átszőtt, fizikai félesége agyagos vályog, kémhatása gyengén lúgos.
Bcl szint:
50-90 centiméterig; A talajvíz-glejes színmintázat mellett vas-mangán kiválások tarkítják a mátrixot. Fizikai félesége agyagos vályog, kémhatása gyengén lúgos.
Ccr szint:
90 centimétertől; A Bcl szinthez képest homogénebb a mátrix, a glejes mintázat kevésbé figyelhető meg. Fizikai félesége vályog, kémhatása gyengén lúgos.