A talaj, mint települési alapinfrastruktúra
A Talajbarát Település Program célja egy országos, szakmailag megalapozott önkormányzati fejlesztési és együttműködési rendszer kialakítása, amely segíti a települési talaj-, víz- és zöldfelületi problémák felismerését, értelmezését és kezelését.
A program abból indul ki, hogy a talaj nem csupán természeti közeg, hanem a települési működés egyik alapvető infrastruktúrája. Állapota meghatározza, hogyan viselkedik a csapadék, mennyire élhetők a közterek, milyen állapotban vannak a zöldfelületek, mennyire erős a hőszigethatás, és hogyan tud alkalmazkodni a település a szélsőséges időjárási helyzetekhez.
Magyarország településein sokszor hasonló talajproblémák jelennek meg: talajfedés és burkoltság, tömörödés, erózió, szennyezés, valamint humusz- és talajélet-vesztés. Ezek a folyamatok közvetlenül hatnak a vízvisszatartásra, az aszályérzékenységre, a villámárvizekre, a zöldfelületek fenntarthatóságára és végső soron a települések élhetőségére is.

Nem zöld címke, hanem fejlesztési rendszer
A Talajbarát Település Program nem egy újabb „zöld címkét” kíván létrehozni. Célja egy olyan fejlesztési és együttműködési keretrendszer kialakítása, amely a települési talajállapotot mérhetővé, értelmezhetővé és fejleszthetővé teszi.
A program egyszerre:
▪ önkormányzati önértékelési rendszer, 
▪ diagnosztikai és térinformatikai háttér, 
▪ döntéstámogató eszköz, 
▪ fejlesztési és pályázati előkészítő keret, 
▪ valamint oktatási és közösségi szemléletformáló program.
A rendszer célja, hogy minden értékelési pont mögött világos legyen: mit vizsgálunk, milyen adatokra van szükség, honnan szerezhetők meg ezek az adatok, milyen önkormányzati intézkedéseket ösztönöznek, és milyen fejlesztési lehetőségek kapcsolhatók hozzájuk.

A program szakmai pillérei
A Talajbarát Település Program a települési talajproblémákhoz kapcsolódó fő szakmai pillérekre épül:

• talajtömörödés, 
• talajfedés és burkoltság, 
• erózió és lejtős területek problémái, 
• humusz- és biodiverzitásvesztés, 
• talajszennyezés, 
• társadalmi tudatosítás és közösségi bevonás, 
• valamint távlati, rendszerszintű irányként: a település a tájban szemlélet. 

Ezek a pillérek segítenek abban, hogy a települési talajproblémák ne elszigetelt jelenségként, hanem a településüzemeltetés, vízgazdálkodás, zöldfelület-gazdálkodás, tervezés, lakossági használat és fejlesztési döntések összefüggésében jelenjenek meg.

Önkormányzati önértékelés és szakmai pontosítás
A program előkészítéseként elkészült a Talajbarát Települési önértékelő kérdőív első változata. Ez a települési működésen belül vizsgálja, hogy egy önkormányzat milyen módon kezeli a talajjal, vízzel, zöldfelületekkel és közösségi tudatossággal kapcsolatos kérdéseket.
Az önértékelés nem pusztán problémákat azonosít. Arra is választ keres, hogy:
▪ milyen adatok állnak rendelkezésre, 
▪ hol vannak információhiányok, 
▪ milyen intézkedések lennének reálisak, 
▪ milyen szakmai támogatás szükséges, 
▪ és hogyan alakíthatók a helyi problémák fejlesztési vagy pályázati programmá. 
A mostani szakasz egyik legfontosabb feladata az első szakmai váz gyakorlati pontosítása. Ehhez pilot önkormányzatokra, településüzemeltetési tapasztalatokra, civil visszajelzésekre, kutatói és tervezői tudásra, valamint adat- és térinformatikai szakmai háttérre is szükség van.

A Magyar Talajtani Társaság szerepe
A Magyar Talajtani Társaság a programban szakmai kezdeményezőként, módszertani gazdaként és a szakmai hitelesség biztosítójaként kíván részt venni.
A Társaság feladata a talajtani szakmai keret, a tudásplatform és az értékelési rendszer szakmai megalapozása. Ugyanakkor a program csak akkor válhat valóban működőképessé, ha a talajtani tudás összekapcsolódik az önkormányzati gyakorlattal, a településüzemeltetéssel, a tervezéssel, a fejlesztési realitásokkal és a helyi közösségek tapasztalataival.
Ezért a program nem kizárólag szakmai minősítési rendszerként, hanem szélesebb együttműködési keretként épül.

Pilot települések és együttműködési hálózat
A következő lépés a pilot települések bevonása és a Talajbarát Települési Tudás- és Együttműködési Hálózat kialakítása.
A pilot együttműködések célja, hogy a program a magyar önkormányzati valóságban is kipróbálható, pontosítható és alkalmazható legyen. A települések tapasztalatai segítenek az értékelési rendszer finomításában, az adatbekérési és diagnosztikai módszertan fejlesztésében, valamint a megvalósítható intézkedések körének kialakításában.
A Tudás- és Együttműködési Hálózat feladata, hogy összekapcsolja azokat a szereplőket, akik a települési talajproblémák felismerésében és kezelésében részt tudnak venni: önkormányzatokat, településüzemeltetőket, civileket, kutatókat, tervezőket, adatfejlesztőket, vízgazdálkodási szakembereket, pályázati szereplőket, oktatási és gazdasági partnereket.

Csatlakozás a programhoz
A Talajbarát Település Program jelenlegi szakasza a közös rendszerépítésről szól. Olyan önkormányzatok, szakmai és közösségi szereplők jelentkezését várjuk, akik tapasztalataikkal, adataikkal, mintaterületeikkel vagy szakmai tudásukkal hozzájárulnának a program továbbfejlesztéséhez.
A cél nem egy felülről kialakított elméleti minősítés létrehozása, hanem egy szakmailag hiteles, ugyanakkor a magyar települési gyakorlatban is működtethető rendszer közös kialakítása.