Koós Sándor kapta 2024-ben a Treitz Péter-emlékérmet

A díjat a Gödöllői Királyi kastélyban, a Talajtani Vándorgyűlés nyitóprogramján vehette át Dobos Endrétől, a Társaság elnökétől.
Az MTT Díjjelölő Bizottsága egyhangúlag támogatta a felterjesztést, hogy Koós Sándor Talajtani Társaságban végzett tevékenységét és szakmai munkáját Treitz Péter-emlékéremmel ismerje el.

Dr. Koós Sándor a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztályának közelmúltban leköszönt elnöke 7 évig viselte ezt a posztot. Ez idő alatt szerény, csendes, de elkötelezett és kitartó munkájával folyamatosan a Társaság azon társadalmi kötelezettségét teljesítette, amely a talaj jelentőségének és nélkülözhetetlen voltának minél szélesebb körű ismeretterjesztése, bemutatása, mind a tudományos, mind a hétköznapi életben. Interaktív talajtani bemutatók szervezőjeként országos és helyi rendezvényeken biztosított megjelenést a talajok világának (pl. Föld Fesztivál, Ásványbörze és GEO Napok, Kutatók Éjszakája, Gyereksziget, Természetjáró Fesztivál, Földtudományos Forgatag, NAK Szántóföldi Napok, Sasoló Tábor…stb). Az általa és kollégái által szerkesztett, gyerekeknek készült „Te és a talaj!” című foglalkoztató füzet többezres példányszámban talált már gazdára az érdeklődő fiatalok és tanáraik körében. Reméljük, hogy a Budapesti Állatkert Varázshegy kiállítóhelyére tervezett és elkészített talajos terepasztalt is hasonló érdeklődés övezi majd.
Munkahelyén, a Talajtani Intézetben kezdetektől egyik meghatározó szereplője volt a tápanyag-gazdálkodással összefüggő alkalmazott kutatási csoportnak, s koordinátori szerepe 2020 után, a TAKI akkori igazgatója Szabó József halálával kizárólagossá vált. A TAKI-ban 2015 és 2024 között folyó, a Földművelésügyi, majd később az Agrárminisztérium megbízásából végzett kutatások fókuszában kezdetben az állattartási tevékenység talajvédelmi és vízvédelmi szempontú vizsgálata állt, ez utóbb kiegészült a légköri szennyezőanyagok, valamint a műtrágyafelhasználás vizsgálatával is. A komplex, részben terepi mérésekre, részben gazdálkodói adatgyűjtésre, valamint modellezésre alapozott kutatásoknak köszönhetően sikerült korszerű módszerekkel feltárni az állati trágyák és műtrágyák felhasználásának aktuális környezeti hatásait, azonosítani a környezeti szempontból hatástalan, de a gazdálkodók számára súlyos gazdasági hatással bíró intézkedéseket, és mindezek eredményeként jónéhány jogszabály módosítási javaslatot megfogalmazni. Ezek a javaslatok az évek során számos megjelent jogszabályban öltöttek testet. Sándor az évente 4-5 párhuzamosan futó projekt pénzügyi és szakmai koordinálása mellett a munka minden fázisából kivette a részét, legyen szó mérések, mintavételezések végrehajtásáról, gazdálkodókkal történő egyeztetésről, adatfeldolgozásról, vagy jelentés írásról.
A fentiek mellett Koós Sándor mindennapos tevékenységének része volt a Magyar Talajtani Társaság szervezeti működésének segítése, a működést támogató infrastruktúrák (pl. weboldal, tagnyilvántartó rendszer) fejlesztése/kialakítása/kezelése, melyet a háttérben, mégis nélkülözhetetlenül és igényesen végzett.

A Magyar Talajtani Társaság szerepe a talajok nemzetközi évtizede szolgálatában