„A Bábolnai Gazdanapok talajszelvénye különleges betekintést nyújtott a gazdáknak a talaj mélyebb rétegeinek működésébe. Megmutatta, hogy a növények fejlődését nemcsak a felső 30 cm befolyásolta, hanem a mélyebb talajrétegek szerkezete, víz- és levegőgazdálkodása is. A tömörödött, taposott talaj hatásai itt szemléletesen látszottak: akadályozták a gyökérfejlődést és a vízutánpótlást. 
A bábolnai talajszelvény egy élő demonstráció volt arra, hogyan viselkedik a talaj valójában – különösen a tömörödött szerkezet, amit a modern, fenntartható módszerek segítenek elkerülni. A bemutató erőteljesen alátámasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek manapság kulcsfontosságúak: a víztakarékos és szerkezetkímélő művelést, a gyökérzóna mélyítését, a géphasználat optimalizálását és a talaj biológiai megerősítését.”

„A BD1 talajszelvény kijelölése, feltárása és leírása a Talaj a talpad alatt c. országos kampány keretében történt 2025. március 21-én és azért került jelölésre, mert szeretnénk a nagyközönség számára is bemutatni, hogy takarónövény használatának sokkal több haszna van, mint az elsőre gondolnánk és már rövid távon is érzékelhető változást képesek hozni a talajélet, talajszerkezet javításában és az erózióvédelemben. Ez a talajszelvény kiváló példája annak, hogy a megfelelő talajhasználatra való törekvés és az okszerű gazdálkodás – például a takarónövények alkalmazása, a szántás elhagyása, vagy a talajművelés csökkentése – hogyan képes pozitívan befolyásolni a talaj állapotát viszonylag rövid idő alatt. Mindez hozzájárul a fenntartható mezőgazdálkodáshoz és a természeti erőforrások védelméhez.”

„A talajszelvény jelölésével az a célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet a vállalatok természeti környezetünket érintő felelősségvállalására. A fentiekre jó példa a K&H Bank, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a WWF Magyarország együttműködése. A három szervezet a K&H Bank támogatásának köszönhetően egy korábbi szántón őshonos erdő ültetését tudta megvalósítani védett területen, a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetben. A Tájvédelmi Körzetben a korábbi értékes élőhelyek csak egy része maradt meg, melyeket a szántóföldi használat feldarabolt és nagyrészt megszüntetett. A szigetszerűen fennmaradt utolsó értékes élőhelyeken ezért kiemelten fontos helyreállítani az őshonos gyepek és erdőfoltok egységét erdő- és cserjefoltok telepítésével, beékelődött, sokszor már felhagyott szántók átalakításával. A felnövekvő erdő idővel az őshonos növények és az állatok, mint például a szarvasbogár vagy a tövisszúró gébics számára ideális lakóhelyet biztosít majd.
A talajszelvény elemzése az erdőtelepítés tervezésekor történt meg, hogy olyan erdőt tudjunk telepíteni, amely nem csak a természetvédelmi szempontoknak, de a termőhelyi adottságoknak is megfelel.”

„A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara ötéves továbbképzésének keretében a helyi talajt és történetét is megismerhettük 2024 novemberében. Cinkota határában egy karnyújtásnyira a M0-tól és a Naplás tótól tártuk fel ezt a szelvényt.
Cinkota biztosan a magyar történelem egyik legérdekesebb múltjával dicsekedhet! Az első írásos emlékek szerin itt pihentek meg annak idején Géza és László Árpádházi hercegek a XI. százazban itt dúló belháborúk után. Jártak erre a tatárok, IV: Béla pedig később a Nyulak-szigeti Domonkos rendi apácák birtokába adta. És itt van otthon a cinkotai nagyicce is: az icce 8 dl nagyságú volt, a cinkotai nagyicce azonban az egykori feljegyzések alapján 3 meszely bort tartalmazott (1 meszely = 3 dl). Így 9 dl-t kapott az itt járó vendég, persze közönséges icce árában, még a XX. század elején is!”

„A szelvény tökéletesen mutatja az erősen kötött réti talajokra jellemző növénytermesztési nehézségeket és az aszály elképesztő hatását a Dél-Alföldön, ezért gondoltuk, hogy ezt a szelvényt mindenkinek látnia kell!
A szelvény egy egykor erős vízhatás alatt álló, nagyon magas agyagtartalmú réti talajt tár fel. „A” és „B” szintje erősen szerkezetes. Az igen kötött talajokra jellemző magas duzzadó és zsugorodó képesség jól látható az 1 méternél is mélyebbre nyúló repedésekből. A szelvény alsó részében megtalálhatóak a jellegzetes vaskiválások. Érdekessége, hogy a metszetfal feltárta az évtizedekkel korábban, nem kellő körültekintéssel kiválasztott és rosszul kijuttatott meszezőanyagot, mely nem csak 30 cm-es mélységben maradt meg érintetlenül, hanem a nyári szárazságban kialakuló repedések mentén nagyobb mélységekbe is behullott.”

„Precíziós mezőgazdasági mérnök hallgatóként vettünk részt a „Talaj a talpad alatt” elnevezésű országos kampánynapon. Ennek előkészítése során a Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI), Pallagi Kertészeti Kísérleti Telep területén ásott talajszelvény bemutatásának előkészítésében segítettünk. A vastag humuszos rétegű homoktalaj sok szokatlan bélyeget hordoz: a homokterületeken nem gyakori pangóvizességről vas-mangánborsók, illetve az altalaj tarkázottsága tanúskodik. A mélyebb szintekben ugyanakkor az egykor jóval magasabban álló talajvíz hatása is megfigyelhető. A talajszelvény helyszíne több szempontból érdekes: ezen működik az egyetem kertészeti kísérleti területe. Az 1876-1906 között a Debreczeni Magyar Királyi Gazdasági Tanintézethez (karunk jogelőd intézményéhez) tartozó területnek a változatos talajviszonyairól már 1894-ben talajtérkép készült, és ugyanilyen talajokon él az ország elsőként (1939) természetvédelmi területté nyilvánított területe, a szomszédos Debreceni Nagyerdő is. Úgy gondoltuk, hogy ez a helyszín a tudománytörténeti, és az agrároktatásban játszott úttörő szerepe miatt is érdekes. Az itt ásott talajszelvény pedig jól rávilágít a talaj szerepére a természetvédelmi szempontból értékes Nagyerdő, és az ilyen talajadottságok mellett működő kertészeti kísérleti állomás kihívásaira a változó talajvíz- és klímaviszonyok mellett.”

„A derecskei telephelyünktől mindössze 3 kilométerre fekvő területet már több mint 25 éve műveli a cégünk. Az itt feltárt talajszelvény vastag, sötét humuszrétege bizonyítja: ez a talaj élettel teli, szerkezetileg és mikrobiológiailag is egészséges, és tápanyagban gazdag. A mélyebb rétegekben megőrzött sötétebb termőréteg egyúttal elődjeink munkájáról is árulkodik.
Ez a szelvény azonban nemcsak múltunkról és jelenünkről mesél, de jövőnk biztos alapját is adja. Számunkra ugyanis a talaj az alap, amire minden ágazatunk épül a szántóföldi növénytermesztéstől a gyümölcstermesztésen, illetve -feldolgozáson és a vendéglátáson át egészen a sertéstenyésztésig. Így tudunk egészséges élelmiszert előállítani. 
Egy közelgő kutatás-fejlesztési projekt keretein belül természetes illóolaj-készítménnyel dolgozunk majd a fuzárium ellen, hogy talajaink mikrobiomja még egészségesebb legyen. Ez ellenálló termőközeget, életerős növényeket, jobb takarmányt és végső soron minőségi ételt jelent mindannyiunk asztalán.
A képen látható talajszelvény számunkra több, mint egy darabka föld: a múlt, a jelen és a jövő ígérete. Mert az egészséges élet az egészséges talajnál kezdődik.”

„A szelvényt 2025 tavaszán ásta Szabó Zoltán egy, a Talajmegújító Gazdák Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara által közösen indított kutatás keretében. Szabó Zoltán egyesületi tag, gazdálkodásában a talajtani szempontokat részesíti előnyben:
„Célommá vált, hogy javítsam a talajaim vízmegtartó- és tápanyagszolgáltató képességét, hogy ne csupán termeljek, hanem valóban építsem is a talajt. Meggyőződésem, hogy a termékeny talaj alapja az aktív mikrobiológiai élet, amely csak akkor tud fennmaradni, ha elegendő szerves anyag, illetve megfelelően párás, hűvös környezet áll rendelkezésére. Ezt a feltételrendszert csak úgy lehet biztosítani, ha a termelés során mulcsot hagyunk a felszínen, minimalizáljuk a bolygatást, és a gyökerekkel folyamatosan tápláljuk a talajéletet. Különösen igaz ez a homoktalajok esetében, ahol a nagy pórustér és az alacsony humusztartalom miatt gyenge a vízmegtartó képesség, ráadásul a kvarcszemcsék a nyári melegben akár 70 °C-ra is felmelegedhetnek. Nem szeretném, hogy a gazdaságom sivataggá váljon – ezért döntöttem a regeneratív gazdálkodás mellett. Hiszem, hogy ezzel a szemlélettel élhetőbb környezetet hagyhatok hátra az utókornak.”
E szelvény nevezésével azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a talajok védelme, regenerálása és a tudományos tudás gyakorlati alkalmazása a jó irány a jövő mezőgazdasága felé.”

„A Kocs mellett található tábla kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Szépen példázza a csernozjom talajok jellemzőit, s még szép humuszos szintje is jelzi, hogy az eddigi használat sem okozott jelentős degradációt. Őrzi még e talajféleség jellemzőit, s mindezt érdemes bemutatni, s megőrizni a jövőre nézve is, s mindezt szemléltetni, hogy milyen is az amikor élő, s megfelelő kondícióban lévő talajjal dolgozhatunk. A gazdálkodó csak egy éve alkalmazza a kímélő, regeneratív talajművelést, már most jól érzékelhetők annak pozitív hatásai. A feltárt talajszelvényben jól elkülönül a sötét színű, vastag humuszos réteg, amely az aktív talajélet jele. Szabályos, kör alakú, kb. 10 cm átmérőjű sötétebb foltok utalnak vakondjáratokra, amelyek szintén a biológiai egyensúlyt bizonyítják. A takarónövények hatása szemmel látható: a talaj szerkezete javult, a talajélet fokozódott. A talajvíz szintje a szelvény aljához közel van. A gazdálkodó célja a regeneratív művelés folytatása mélylazítással, bolygatásmentes technológiával és takarónövények vetésforgóba illesztésével. A Magyar Talajvédelmi Szövetség ezért javasolja a szelvényt a 2025. Év Talaja pályázatra, mivel egy jó adottságú talaj hosszú távú fenntarthatósága biztosított a megkezdett gazdálkodási irány révén.”

„A talajszelvény a 2025-ös III. Lucza Szőlész Praktikum tavaszi etapjában (2025.05.21.) került feltárásra.
A Mogyoród-tető a Balatonboglári borvidék hivatalos dűlője. A terület 600.000 éve még vízzel borított volt, hajdanán a Pannon-tenger részeként. Itt vulkanikus tevékenységre utaló nyomokat nem találunk. Egy mély termőrétegű, löszös terület. Kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. Rajnai rizling, Olaszrizling és Chardonnay dűlős boraink készülnek a Mogyoród-tetőről. A borok magas minőségűek, több hazai és nemzetközi borversenyen aranyérmeket nyertek.
A nevezéssel fel szeretnénk hívni a figyelmet a Balatonboglári borvidék különleges talajadottságaira, terroirjára, egyediségére. A Mogyoród-tető a gyümölcsvezérelt, tartalmas, komoly borok termőhelye.  Ha szereted a kiváló borokat, támogasd a szavazatoddal!”

„2025 augusztusában megrendezésre került a VII. Extrém Talajtani Tábor Nádudvaron. Közel húsz tanuló vett részt az eseményen, sokan már visszatérő táborozóként, köztük mi is (Németh Katalin és Vécsei Emese). A tábor harmadik napján került sor három talajszelvény feltárására a megadott táblán, Nádudvar határának Püspökladány felé eső részén. Nehezített körülmények között, egy nagyon aszályos időszak után is kitartóan ásták a szelvényeket a résztvevő diákok. A három szelvény közül azért esett erre a választásunk, mert ezen figyelhető meg a legváltozatosabb kémiai összetétel a terület viszonylagos mély fekvésének köszönhetően.
A jelölt szelvény típusát tekintve egy szoloncsákos réti szolonyec talaj.
Ezúttal is szeretnénk köszönetet mondani a segítőkész szervezőknek és diáktársainknak, akikkel átélhettük ezt az élményt! Számunkra ez nem csupán egy ásási folyamat volt, hiszen betekintést nyertünk a talaj komplex világába. A legmeghatározóbb élményt azonban a szemléletmód elsajátítása jelentette. Reméljük, még sok kortársunknak is megadatik majd az a lehetőség, hogy egy ilyen magas színvonalú, szakmai eseményen részt vehessen, és számos új ismeretet, valamint élményt szerezhessen.”

„A kovárványos barna erdőtalajok a valaha erdőborította alföldi homokterületek határát jelölik ki, nevüket a szelvényben megfigyelhető vékony és hullámos futású, vörösbarna, vasas-agyagos  rétegekről kapták, ez a „kovárvány”. Legnagyobb  összefüggő  előfordulásuk Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyében  a  Nyírség  északi  térfelén  van. 
Ezt a két szelvényt is ott találtam, az 1. számút Pap, a 2. számút pedig Baktalórántháza település határában. Klasszikus módon szelvényt egyik helyen sem mélyítettem, hanem megláttam a művi  talajszakadásokban a genetikai rétegek teljes szépségét. A papi szelvény egészét még uralja a vasoxid vörös színe, a baktalórántháziban már jóval erősebb volt a kilúgzás, élesen elkülönülnek a homok napsárga és a kovárvány vörös sávjai.    
Szakértői munkám során az országban sokfelé jártam és tanulmányoztam az ott fellelhető gentikai talajtípusokat, a legszebb kiválasztásában a szívem haza húzott.”

„Idén második alkalommal vettünk részt a Magyar Talajtani Társaság kampánynapján, amelyen igyekeztünk bemutatni a természettudományok iránt érdeklődő diákjainknak, hogy a talaj milyen fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberiség életében, milyen jelentőséggel bír az élelmiszer-ellátásban és a vízgazdálkodásban. Ismertettük, hogyan és mennyi idő alatt alakul ki, hogy miként ártunk, és miként kedvezhetünk neki. 
Azonban a szelvény ennél még többről árulkodott. Segítségével a kézzelfogható bizonyítékok bemutatása mellett tudtunk mesélni a gyerekeknek a lakóhelyünk mai domborzatát és a Velencei-tó születését alakító geológiai történésekről. Elmesélhettük, hogy hol és merre folyt területünkön a Császárvíz, ami ma már a Velencei-tavat táplálja, és hogyan került a seregélyesi szelvénybe mészkő-, dolomit- és kvarc kavics.
További öröm számunkra, hogy a tudomány, vagyis a „Mesélő Talajszelvény” szó szerint házhoz jött. Iskolánk szomszédságában, a régi református iskola kertjében készült. Az évtizedekig oda járó iskolások, majd napközisek nem is sejtették, milyen beszédes a talpuk alatt meghúzódó talaj. Szerencsénkre jött egy elhivatott szakember, aki lefordította a gyerekek nyelvére a „Mesélő talajszelvény” izgalmas történetét. A talajszelvényt Hack András agrármérnök készítette. Neki köszönhetjük az érdekes programot is.”

„Szada történetében különleges év az idei, településünk kettős jubileumot ünnepel. Szada első írásos emléke 1325-ből származik, vagyis a nagyközség története 700 éve már biztosan íródik. Emellett idén lenne 190 éves Székely Bertalan festőművész, aki ezer szállal kötődik Szadához.
Jubileumi évünk jelmondata: Múltunk, ami összeköt. A Székely – kert löszös humuszos talaja gyümölcsfák és szőlőtőkék gyökerével átszőve őrzi nyomait Szada gyümölcstermesztő múltjának, de a mélyebb rétegek a 6-8 millió évvel ezelőtti állapotról is mesélnek, megmutatva a Pannon tenger üledékeit. A Talaj a talpad alatt kampánynapon ovisokat és iskolásokat is megismertettünk azzal, hogy milyen kincs rejtőzik a lábuk alatt. A gyerekek a talajszelvény tanulmányozása közben nemcsak lábuk, de kezük nyomát is otthagyták a szelvényben, így többszörösen is igaz immár, hogy ebben a földben minden benne van a minket összekötő múltról, de ott van benne a szadaiak jövőjének ígérete is.”

„Egy talajszelvény, ami nemcsak a föld rétegeit, hanem a jövő gazdáinak kíváncsiságát is feltárja.”A talajszelvény iskolánk kertészetében került kialakításra, ahol évtizedek óta folyik gyakorlati mezőgazdasági képzés. A szelvény megnyitásában és kialakításában diákjaink aktívan részt vettek, így nemcsak oktatási eszközként szolgál, hanem közösségépítő élményt is nyújtott.
Az iskola több mint 95 éves múltra tekint vissza, és mindig is szoros kapcsolatot ápolt a helyi mezőgazdasággal. A szekszárdi Palánk térsége híres termékeny talajairól és szőlőtermesztési hagyományairól – ennek a földnek a szerkezete, színe és rétegződése így a diákok számára nemcsak tudományos, hanem kulturális jelentőséggel is bír.”

„Ott ahol a „hegy” a síkkal összeér, és ahol a Duna és a Sió vize mossa a „hegy” lábát, ott találod a Szekszárdi borvidéket.
A Vesztergombi család gyökerei mélyre nyúlnak és régóta együtt élnek Szekszárddal. Címerük az 1700-as évekből származik. Ennek tanúsága szerint már ekkor szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkoztak. Ma 27 hektáron javarészt fiatal, újratelepített szőlőt művelnek.
Vesztergombi Ferenc 1993-ban megkapta az „Év Borásza” címet, 2025-ben pedig a „Magyar Bor Akadémia Életmű Díját.
Fia, Vesztergombi Csaba először 2024-ben biztosított helyszínt a Talaj és Terroir kampánynap, majd 2025-ben a III. Lucza Szőlészeti praktikum számára 1-1 talajszelvény feltárással.
A VG2 számú szelvény Év Talaja 2025 pályázatra benyújtásának célja, hogy felhívjuk a figyelmet a talajok sérülékenységére és az erózióra, mely Magyarország legtöbb szőlőtermő területét érinti. Szerencsére a Vesztergombi család takarónövényzettel segíti a rendkívül könnyen erodálódó löszös talaj megmaradását.
A VG2 számú szelvény egy tipikus példája a csernozjom barna erdőtalajnak, amely nagy kiterjedésben jellemzi a Szekszárdi-dombság talajtani adottságait.”

„A Pannonhalmi-dombság lankáin, Tényő határában található a Babarczi Pince egyik legszebb területe, ahol a természet és az ember évtizedek óta közösen írják a borvidék történetét. A dűlők itt nemcsak szőlőt nevelnek, hanem élményeket is: a nyári esték illatát, a munkával teli napok fáradt, mégis boldog mosolyát, a generációk óta őrzött hagyományokat. A Közép úti dűlő nem véletlenül került jelölésre: talaja nemcsak a szőlőnek ad erőt és egyedi karaktert, hanem tükrözi a táj változatos múltját is – a lösz, a homok és az agyag keverékét, amelyből boraink gazdag ízvilága fakad.
Számunkra a mindennapok itt kezdődnek: reggeli harmatban a szőlősorok közt, a domboldalon végigtekintve a tájon, amely mindig új arcát mutatja. Ez a föld az otthonunk, a munkánk és a szenvedélyünk. Szavazz ránk, hogy együtt ünnepelhessük a talaj és az élet kapcsolatát – azt a csodát, amelyből a Babarczi borok születnek!”

„A vizsgált szőlőültetvény Olasz és Hásságy település között, egy délnyugati lejtésű, lösszel fedett völgyoldalban terül el. Maga a szelvény egy csernozjom barna erdőtalaj, amely egy átmeneti talajtípus. Érdekessége, hogy van erős agyagfelhalmozódás és agyaghártyák, de mellette megjelenik a viszonylag mély humuszos “A” szint. A korábban szántó művelési ágban lévő területen az egykori művelés nyomai a mai napig láthatóak a szelvény felső részében, ahol egymás mellett, keveredve fellelhetőek a kilúgzott, mészmentes és az erősen meszes művelés útján felszínre hozott rögök. Jelenleg a felszínen füves vegetáció található, ami nagyon hatékony az erózió elleni védelemnél.
A szelvényt az 2025. Év Talaja címre azért jelöljük, mert szemléletesen hívja fel a figyelmet a talajerózió veszélyeire, valamint arra, hogy a talajaink állapota és termékenysége szorosan összefügg a fenntartható gazdálkodás és a tudatos talajhasználat gyakorlatával.”

„Ez a szelvény Tiszaszentimrén található, Bekecs Mátyás gazdaságában. Jelenleg a terület legelőként van használatban, 2025 tavasza óta pedig a szelvény része a nemzetközi ROOTSS projektnek. Alapos terepi mintavételezés után talajszenzor lett mellé elhelyezve, a szenzor adatait pedig online követhetik az érdeklődők.
A talajszelvény adatai több száz hazai érdeklődőhöz és gazdálkodóhoz jutottak már el, az online honlapot pedig rengetegen követik. A nevezéssel szeretnénk megerősíteni, hogy minél több emberhez eljusson az a sok hasznos információ, amelyet ennek a szelvénynek köszönhetően megtudhatunk a regeneratív gazdálkodásról.
A szelvény környéke tavasz óta több jó hangulatú találkozónak ad otthont, a környékbeli gazdáknak pedig lehetőségük van egymással és szakemberekkel időről időre találkozni és tanulni egymástól. A projekt a nyitottságot, a tudásátadást és a folyamatos tanulást hivatott jelképezni, a talajszelvény pedig a legszebb példája annak, hogy a regeneratív gazdálkodás számos jó példája már fellelhető Magyarországon.”