Elindult az „Év Talaja 2026” közönségszavazás – idén már ötödik alkalommal dönthetünk arról, melyik szelvény nyerje el az Év Talaja címet.
Felhívásunkra idén 14 jelölés érkezett, köszönjük! Külön öröm, hogy a szelvények mögött ismét sok esetben olyan közösségek, intézmények és szervezetek, sőt magánszemélyek állnak, akik fontosnak érzik saját talajuk bemutatását és népszerűsítését. A jelölt szelvényeket helyszín szerinti betűrendben kerülnek bemutatásra.
📅 Szavazni az MTT FACEBOOK OLDALÁN 2026. június 16. 12:00 óráig lehet
👍 a szelvényfotók alatt a lájk reakciógombokkal.
Fontos:
– megosztott bejegyzés esetén is csak az eredeti bejegyzés képei alatt leadott lájkok számítanak
– egy személy több szelvényre is szavazhat.
A legtöbb szavazatot kapott szelvény nyeri el az „Év Talaja 2026” címet.
A nyertes szelvény monolitja december 5-én, a Talaj Világnapján kerül bemutatásra és átadásra. Jó böngészést és izgalmas szavazást kívánunk!
Az Év Talaja 2026 jelöltjei:
1. Balatonakali – a Moholy Nagy Művészeti Egyetem csapatának talajszelvénye:
A Moholy Nagy Művészeti Egyetem balatonakali területén járunk. A szelvényt egy művészeti műhelykurzus keretein belül ástuk ki amelynek címe Lefokozás, két kedves geológus, talajszakértő társaságában. A diákok szintenként álltak bele a gödörbe, és ástak egyre mélyebbre váltogatva egymást. Végül egy méter mélyre jutottunk, így jobban megismertük egyetemünk balatoni talaját. Közben mésztartalmat is vizsgáltunk sósavas csepegtetéssel, majd 3 órát töltöttünk a szelvény ásásával, elemezgetésével, majd visszatemetésével. Résztvevők: Aba Lehel, Deák Dorottya, Czeglédi Mátyás, Kállai Csenge, Zsurbej Jázmin, Rádler Luca Talajtani szakértőink: Félegyházi Fruzsina és Gömöri András
2. Bálványosfürdő – Kis Boglárka Mercedesz, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Geológiai Intézetének munkatársa által beküldött savanyú, reduktív, CO₂- és H₂S-gázok által módosított szulfidos barna erdőtalaj szelvény:
A vizsgált talajszelvény a Keleti Kárpátok déli részén, a Csomád vulkáni dóm-komplexum közvetlen környezetében található, a Bálványos és Büdös-hegy vulkáni dómok közelében, Bálványosfürdő területén, az úgynevezett “Apor-lányok feredője” helyen. Koordinátái: 46.114568 É.Sz., 25.949622 K.H. A térség ma is az aktív gázfeláramlásairól nevezetes: a felszínre jutó CO2 gáz akár 98%-ot is elérheti, a H2S gáz helyenként jelentős mennyiségben van jelen (200-600 ppm), a héliumizotóp arányok (3He/4He) pedig egyértelműen jelzik a mélybeli magmás rezervoárral fennálló kapcsolatot. Ez a diffúz, magmás eredetű gázkiáramlás rendkívül savanyú, reduktív mikro környezeteket hoz létre, amelyek erőteljesen módosítják a felszín alatti vizek kémiai jellemzőit, a talajképződést és az ásványok stabilitását. Talajszelvényünk ezen folyamatokat tükrözi.
A Büdös-hegy-Bálványos vulkáni terület, az Apor lányok feredője nemcsak geológiai és geokémiai szempontból kiemelkedő, hanem mélyen beágyazódik a Székelyföld kulturális örökségébe és fürdőkultúrájába. A mofetták, gázömlések és szénsavas források évszázadok óta a helyi gyógyászati hagyományok részét képezik: a „Büdös hegy” környékét már a 18–19. században is látogatták, elsősorban reumatikus és keringési panaszok enyhítésére, a természetes CO2 gázfürdők pedig a népi gyógyászat fontos elemei lettek. A helyi legendák szerint az Apor lányok feredője nevét egy régi történet őrzi, amelyben a nemesi Apor család nőtagjai a gyógyhatású gázok és vizek miatt keresték fel a völgyet. Jókai Mór írónk, a Bálványosvár című regényének eseménye ezen a területen zajlik, a közeli Torjai Büdös-barlangot pedig a kiáramló CO2 és H2S gázok miatt a “pokol tornácának” nevezi.
A térséghez kapcsolódó hiedelmek és elnevezések, mint a Puturosul (románul)/Büdös hegy (magyarul), a „büdös barlangok”, a „gyilkos gázok” vagy a „mofetta” – jól tükrözik, hogy a helyiek régóta ismerték és tisztelték a mélyből feltörő gázok erejét. A mofetták köré épült fürdőkultúra máig élő hagyomány, amely egyszerre turisztikai vonzerő és identitásképző elem a környék lakói számára. A természetes gázömlések látványa, a jellegzetes szagok, a növényzet hiánya és a látszólag „füstölgő, buborékoló” talajfelszínek mind hozzájárulnak ahhoz a sajátos tájképhez, amely a Büdös-hegy-Bálványos környéket a Kárpátok egyik legkülönlegesebb, kulturálisan is meghatározó geológiai helyszínévé teszi.
A szelvény egy rendkívül sajátos, CO2 és H2S gázzal átjárt, erősen savanyú és reduktív szulfidos talak, amely a Kárpát medencében csak nagyon kis kiterjedésben és lokálisan fordul elő. Felső része egy kilúgzott, savanyú (pH=3–4) barna erdőtalaj, amelyet a meredek völgyoldalról érkező folyamatos ráhordás és rétegződés jellemez. A 40–50 cm alatti zónában a talaj hirtelen elszürkül, vízzel telítetté válik, és a feláramló CO2 és H2S hatására szétiszapolódik, miközben a csillám és kvarctartalmú homokrétegek időszakosan kivörösödnek, majd újra beszürkülnek. A 70–90 cm közötti rétegben a vezetőképesség extrém módon megugrik (1548–1682 mS/m), ami erős reduktív viszonyokra, szervesanyag redukcióra utal. Ebben a rétegben terméskén kiválásokat azonosítottunk. Ez a mélyebb szürke, finomabb szemcséjű, helyben maradt réteg állandóan érintkezik a lentről feláramló gázokkal és talajvízzel, ezért víztartó, iszapos, és a felette lévő porózus zónával érintkezve vas oxid kicsapódások jelennek meg a határfelületen.
A szelvény egy összetett, erősen rétegzett, savanyú, reduktív, gázok által módosított szulfidos barna erdő talaj, amelynek kialakulása szorosan függ a mélyből feláramló CO₂ és H₂S jelenlététől, és amely szerkezetében, színében és vezetőképességében is egyértelműen tükrözi a mofettás környezet hatását.
3. Becskei no-till talaj – Tenkes László szelvénye:
A szelvény egy családi gazdaság területén található a Galga-völgyében, a Szanda-hegy lábánál. A patak ezen a felső részen már időszakos vízfolyássá vált. A gazdaságban no-till művelés zajlik 8 éve. A szelvény érdekességi, hogy körülbelül 120-tól megjelenik egy eltemetett réti talaj amely tele van mocsári csigákkal. Ez arra enged következtetni, hogy valamikor mocsaras terület lehetett, melyre az erózió talajfolyással és villámárvízzel több, mint 1 m hordalékkal töltötte fel a déli irányban nyitott, enyhén lejtő katlant.
4. Csongrád – Bársony István Technikum talajszelvénye:
Iskolánk először vett részt a „Talaj a talpad alatt” programban, az itt elkészült talajszelvénnyel nevezünk, melyet egy tervezett tanösvény részeként szeretnénk a későbbiekben oktatási célra használni.
Bolygatatlan, magas humusztartalmú, réti öntéstalaj
5. Dejtár, Kenderföld – Bahorecz Péter (SolarHabitat Solutions Nonprofit Kft.) szelvénye:
Dejtár–Kenderföld: ahol 150 méter választja el a két világot
Két szelvény, 150 méterre egymástól – és mégis mintha két különböző bolygó talaját tárnák fel. Az első szelvény közel 200 cm mélységig feltárva gazdag, sötét, szerves anyagban bővelkedő réteget mutat, amelybe évszázadok munkája íródott bele – gyökerek, élővilág, termőerő. A másik szelvényt megnyitottuk – és másnap reggel 80 cm víz állt benne. Nem árvíz, nem csapadék. Csak a talaj, amely megmutatta a saját arcát.
Ez a két pont a Kenderföldön arra emlékeztet bennünket, hogy a termőföld nem homogén lap, hanem élő, változékony rendszer – amely néha meglepetéseket tartogat annak, aki elég mélyre ás. Száz méter sem mindig elegendő ahhoz, hogy megismerjük a lábunk alatt rejlő világot.
https://youtu.be/snVsbzOa9c8
6. Hajdúdorog 023/8 hrsz. – Leviczkyné Dobi Mária szelvénye:
A bemutatott monotonnak tűnő csernozjom bélyegekkel jellemezhető talajszelvény az apai örökségként bírtokomba került parcellán lett mélyítve. Agrármérnök unokaöcséim jó gazdák, ezért engem kevéssé érint a rajta előállított nyereség. Nekem a családot jelenti : gyermekkori otthonunkat, a tanyát, a szüleinket, a testvéreimet és majd a jövendőt, mert az ember és a föld a családunkban örök …
A csernozjom főtípusba azok a talajok tartoznak, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, az agyagosodás, a kedvező morzsalékos szerkezet kialakulása és a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. A szelvény rétegekre tagozódik, ahol az A az egyenletesen humuszos felső-, alatta a B a csökkenő humusztartalmú, és a C pedig a talajképző kőzetet jelöli.
A réti csernozjomok szelvényében a mezőségi talajok bélyegei mellett a réti talajokra jellemzők is felismerhetők, a fokozottabb anaerob viszonyok miatt a talajképző kőzetben a mész mellett vasfoltok, vaskiválások is fellelhetők. Humuszban és tápanyagban igen gazdagok, az országban a mezőségi talajok jelentős része a réti csernozjom. Magas az aranykoronaértékük, ami egyben az igen jó termőképességet is jelenti.
Főtípus: Csernozjom talajok
Tipus: réti csernozjom
Altípus : nem karbonátos
WRB: Haplic Chernozem (Loamic, Aric, Pachic)
7. Háromfai réti talaj – Egyed Barna (Fino-Food Kft.) szelvénye:
A szelvény egy buckaközi mélyedés alján található, a táblát délről határoló művelőúthoz közel. Szinte mindig vizes, kevert anyagú talaj. A talajfelszín szétiszapolódott, a csupasz homokszemcséktől fehér színű. A szürke színű foltok homokos-agyagos-vályog fizikai féleségűek, míg a vörös színű részeké durva homok. A teteje teljesen kiszürkült színű stagnic. A szelvény teljesen kilúgozott, de a buckák magasabb szintjeiről az oldott vas ide szállítódik és ahol vált a textúra, ott megjelenik a vas kiválás. A talajvíz szintjét nem értük el. A szelvény pH-ja erősen savanyú.
8. Heves K-6, Eötvös József Református Oktatási Központ Tangazdaság talajszelvénye:
A területen a diákok segítségével történik a növénytermesztés a tangazdaságban, illetve itt szoktak sokat gyakorolni a talajművelő munkagépekkel.
Réti talaj, ph:7,52 Aranyféle kötöttségi szám 40, mésztartalom 8,4% Humusz tartalom: 2.19%
9. Kömlőd, „A túlélő” – a Magyar Talajvédelmi Szövetség szelvénye:
A kömlődi talajszelvény egy ritka túlélő, olyan termőföld, amely megőrizte eredeti szerkezetét és mélységét egy olyan térségben, ahol az erózió már sok helyen elvitte a humuszt. Ez a szelvény egyszerre mutatja meg, milyen gazdag volt a táj egykor, és milyen veszélyben van ma. A terület jelenlegi művelője tudatosan, a talaj megújulást és jövedelmezőséget szem előtt tartva gazdálkodik, így a szelvény a megújulás reményét is hordozza. A múltat idézi a szervesanyag-tartalom csökkenés és a szerkezetromlás, melyek még velünk élnek, bár a morzsa-vízállékonyság már határozott javulást mutat a szomszédos szántott területhez képest. A jelen próbálkozásokra utal a tárcsatalp, ugyanakkor a mikrobiológiai aktivitás és a giliszták száma egyértelműen jelzi a helyes irányt. A kömlődi talajszelvény élő bizonyíték arra, hogy megfelelő gazdálkodással a talaj funkciói és a talajélet helyreállíthatók. Egyben figyelmeztetés is, mert megmutatja mit teszünk kockára akkor, ha nem változtatunk azonnal. Ez a szelvény ezért nemcsak talajtani érték, hanem üzenet a jövőnek – arról, hogy mit veszíthetünk, és mit nyerhetünk a helyes döntésekkel.
10. Mosonmagyaróvár, Smart Farm humuszos öntéstalaja – Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Tangazdaságának szelvénye:
A bemutatott talajszelvény Európa és Hazánk legősibb agrárfelsőoktatási intézményének, jelenleg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Tangazdaságának (SMART FARM) jellemző talajszelvénye, mely kiválóan reprezentálja a folyók által alkotott terület talajtani viszonyait. Tangazdaságunk legszebb és értékes talajtípusa, mely rendkívüli változékonyságával hívja fel a figyelmet talaj fontosságára. A sekély termőrétegő teraszcsernozjomokkal, csernozjom réti talajokkal, valamint réti talajokkal körülhatárolt közepesen-erősen meszes terület növénytermesztési értékét a termőréteg vastagsága, textúrája, a feltalaj-, illetve az eltemetett mélyebb rétegek szervesanyag tartalma, valamint a talajképző alapkőzet határozzák meg. A szelvény a talajtan gyakorlatos hallgatók egyik kultikus helye.
A bemutatott talajtípus által reprezentált területhez egy szájról szájra terjedő, írásos formában eddig még meg nem talált anekdota is társul: Mikor 1818-ban, Európában elsőként Albert Kázmér szász-tescheni herceg megalapította karunk jogelődjét és Wittmann Antalnak, az óvári képzés szellemi atyjának átadta az intézmény vezetését, ezen szavakkal indította útjára az alkotó polihisztort: „aztán az uradalom ékes talajait gyermekedként kezeld Fiam”…
Így teszünk azóta is ezen területekkel annak érdekében, hogy.”egészségben és bőségben” szolgálják karunkat.
Talajtípus: közép-mélyen eltemetett rétegű, kabrbonátos többrétegű humuszos öntéstalaj agyagos homokos iszapon.
A Szigetköz egy jellemező, értékes szelvénye-
11. Seregélyes -Sikota-1. – a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és AMI szelvénye:
A Magyar Talajtani Társaság felhívására a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és AMI jelölni kívánja talajszelvényét (Seregélyes-Sikota-1) az Év Talaja 2026 címre.
Szelvényünk a Közép-Mezőföld északi részén, Seregélyes Elzamajor határában, a Dinnyési-fertőn elhelyezkedő Sikotai réten található (GPS: 47.147755°É 18.570190°K ). Hasznosítása kaszáló.
Idén harmadik alkalommal vettünk részt a Magyar Talajtani Társaság kampánynapján, amelyen igyekeztünk bemutatni diákjainknak, hogy a talaj milyen fontos és nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberiség életében, milyen jelentőséggel bír az élelmiszer-ellátásban és a vízgazdálkodásban. Ismertettük, hogyan és mennyi idő alatt alakul ki, hogy miként ártunk, és miként kedvezhetünk neki. Természetesen nagy lelkesedéssel számoltuk a gilisztákat is!
Idei szelvényünk helyszínéül egy érdekes területet választottunk: A Dinnyési-fertőt, az egykori Nádas-tó medrét.
Diákjaink nagyon szeretnek e területre kijárni. Szeretik a természet csendjét, ami sokszor madaraktól hangos, de mégis csend a faluhoz képest. Szeretik a táj nyugalmát, a természet közelségét. Szeretik Fenyvesi Laci bácsit, aki a Duna-Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelőjeként a helyi Matula bácsi szerepét tölti be. Szeretik a tikkasztó nyári napokat, a hűvös, szúnyogoktól hemzsegő hangulatos estéket, de szeretik a deres novembereket is, amikor a madárlesen kuporogva, hallgatva a talpuk alatt fütyülő szelet, figyelik a vízre visszatérő vadludakat sokaságát.
Szeretik a Dinnyési-fertőt, mert itt található iskolánk büszkesége, a Pelikán-ház Erdei Iskola.
Az elmúlt évtizedek alatt sok mindent megfigyeltünk eddig a Fertőn, de a talajt még nem! Hát most eljött az ideje! Lelkes hatodik osztályos csapatunkkal, Hack András agrármérnök szakmai és fizikai támogatásával (segítségével) elkészítettük talajszelvényünket! Megküzdöttünk érte, büszkék vagyunk rá! Ez a kis szelvény sok mindenre megtanította fiainkat, gyakorlati és elméleti téren egyaránt. A megtapasztalás a legjobb tanulás. Köszönet érte!
12. Szada, ÁG utca VUE gyümölcsös talajszelvénye – Szada Nagyközség Önkormányzatának szelvénye:
Szada Nagyközség Önkormányzat másodszor indul az Év Talaja versenyben. Idén egy igazán különleges helyszínt választottunk, ahol a múlt és a jövő találkozik. A hajdani Árpád-kori földvárunk lábai alatt található az a gyümölcsös, ahol szelvényünket kiástuk, hiszen a régi történelmi emlék alatt elültetett fiatal gyümölcsfák a következő generációkat örvendeztetik majd meg terméseikkel. A feltárt talajszelvény a körülbelül 20 millió évvel ezelőtt, a Paratethys tengerrendszer részeként kialakult, majd kb. 10 millió évvel ezelőtt a medence körüli hegyek kiemelkedésével létrejött Pannon-tenger üledéke, annak káprázatos színvilágával és egyedülálló mintázatával.
A szelvénynek helyet adó gyümölcsös azért is szimbolikus, mert nagyközségünket a régiek gyümölcstermő Szent Szada néven emlegették, hiszen a település sokáig a közeli Budapesten élők terményekkel, gyümölcsökkel való ellátását biztosította. Szelvényünk visszaigazolta a rólunk szóló legenda alapját. Amellett, hogy a déli lejtőket a napsugarak ideális szögben érik, a mélyen gyökerező szőlő és gyümölcs a több millió év alatt lerakódott változatos és ásványokban gazdag rétegekből táplálkoznak. Mi persze tudjuk azt is, hogy településünk lakosságának évszázados szaktudása is nélkülözhetetlen a „szadai terroir” egyediségéhez, ami visszaköszön a nálunk termesztett gyümölcs ásványi anyag tartalmában, ízében és zamatában.
A régi földvár tövében feltárt szelvény egy úgynevezett lejtőhordalék talaj, amelynek felső szintjei a magasabb térszínekből kerültek jelenlegi helyükre, demonstrálva azt, hogy az ember környezetkárosító tevékenysége nélkül is talajaink felső, termékeny rétege mennyire érzékeny és sebezhető, a természet erői (szél, víz) könnyen mozgatják. Különösen igaz ez Szadán, ahol a korábbi folyók és patakok szabdalta, hullámos, dimbes-dombos talajfelszín jellemző. Szada Nagyközség Önkormányzata megértette, hogy mekkora felelőssége van abban, hogy ezt a sérülékeny természeti kincset megőrizze az utókornak, épp ezért a jövőben a környező településekkel is összefogást kezdeményez, mellyel ráirányítja az itt élők figyelmét a termőtalaj és annak védelmének jelentőségére.
A szelvény egyes szintjeinek jegyeiből kirajzolódjon az elmúlt évszázadok, évezredek és évmilliók talaj-története:
• a legalsó szint (Pannon-tenger üledéke) színvilága a folyók által a tengerbe hordott, a partmenti kőzetek anyagából kioldott, majd lerakódott ásványi anyagoknak köszönhet
• a tengeri állatok mészvázából és az Európa nyugati felének hegységeiből ide hozott hordalék adta az üledék óriási mésztartalmát, ami márványos mintézatot kölcsönzött a szelvény falának
• a Pannon-tenger feltöltődése, eltűnése után, a jégkorszak jégtakarója csiszolta finom por (a lösz) rakódott le a Kárpát medencében, így településünk helyén is, amin aztán elindulhatott a talajképződés
• a szelvény helyét valamikor lombhullató erdő, tölgyesek borították, ami alatt erdei talajok alakultak ki, és aminek nyomait meg is találtuk a fő szelvényfaltől alig 10-15 méterre
• később a Duna, az Ipoly, a patakok kavicsos, homokos hordaléka, és a szél által áthalmozott homok töltötte tovább a területet
• végül a kőzetlemezek mozgásával, a környező hegyek kiemelkedésével kialakult a mai felszín, és így történhetet az, hogy a valamikor a tengerfenéken lévő üledékek mára Szada egyik legmagasabb pontján kerültek felszínre
Különlegessége, hogy a kb. 20 millió évvel ezelőtt, a Paratethys tengerrendszer részeként létrejött, majd kb. 10 millió évvel ezelőtt a medence körüli hegyek kiemelkedésével létrejött Pannon-tenger üledéke, annak káprázatos színvilágával és egyedülálló mintázatával feltárásra került.
13. SZéki SZelvény – Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Földrajz Kar, Területfejlesztés szakos, másod éves hallgatóinak szelvénye:
A talajszelvény helyszíne a vízzel feltelt, egykori sóbánya alatti területen található. A bánya alatti, gyér növényzettel jellemezhető lejtőn mély bevágódást, vízmosást hoztott létre a térfelszínen mozgó víz és a sós szivárgások. A vízmosás alatti hordaléklerakási térszínen található a talajszelvény.
A szelvény felépítését a szomszédos domboldalakról lehordott, különböző szemcseméretű (az agyagtól a durva homokig és kavics frakcióig) hordalék adja. A szelvényt nagy sókoncentrációjú oldatok járják át, egyes szintjei reduktív hatás alatt állnak, máshol oximorf tulajdonságok figyelhetők meg. A talaj egy öntéstalaj.
14. Újfehértó – a Debreceni Egyetem AKIT újfehértói humuszos homok talajszelvénye, a DE-MÉK II. éves Precíziós Mezőgazdasàgi mérnök BSC és Agrármérnök Osztatlan képzés hallgatóinak jelölése:
A nyírségi humuszos homoktalajt a nagyközönség és egyetemünk hallgatói testközelből, rétegről rétegre ismerhették meg a 2026. március 20-án megrendezett, „Talaj a talpad alatt” elnevezésű szelvénybemutató roadshow keretében. A rendezvényen szemléltették azokat a talajtani sajátosságokat, amelyekhez az újfehértói kutatók által honosított és nemesített gyümölcsfajtáknak az évtizedek során alkalmazkodniuk kellett.
Hogy mindez miért olyan fontos? A magyar agrárium jelentős gyümölcstermesztő területe a Nyírség, ahol az újfehértói gyümölcskutatás története közel 80 éve, 1949-ben vette kezdetét. Ekkor egy korabeli disznólegelő helyén telepítettek gyümölcsöst.
A kutatóintézet legkiemelkedőbb, nemzetközi szinten is elismert sikerét az Újfehértói fürtös meggyfajta nemesítése jelentette. A kutatómunkát a ’60-as évek elején Dr. Pethő Ferenc professzor és csapata kezdte meg, majd később Dr. Szabó Tibor nemesítő folytatta. A fajta 1978-ban kapott állami elismerést. Különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül zamatos, bőtermő és a kocsányról szárazon válik le, így a gyümölcs nem sérül a betakarítás során. A meggy kiválónak bizonyult és még az Egyesült Államokba is kijutott, ahol „Balaton” néven szabadalmaztatták.
A hazai eredmények mellett a külföldi gyümölcsfajták adaptációjában is úttörő munkát végeztek. Bár a Jonagold, az Idared vagy a Mutsu almafajták külföldi eredetűek, az újfehértói szakemberek érdeme volt azok magyarországi honosítása. Ők dolgozták ki azt a specifikus termesztés- és metszés technológiát, amelynek eredményeképpen ezek a gyümölcsfák a mi klímánkon is sikeresen és gazdaságosan termeszthetőek lettek. Az aprólékos klónszelekciónak köszönhetően a fajták generációról generációra egyre jobban alkalmazkodtak a kedvezőtlen nyírségi homoktalajokhoz és a helyi időjárási viszonyokhoz.
A talajszelvény a magyar talajosztályozáson belül az azonális talajokhoz sorolható be, amelyek kedvezőtlen talajképző üledéken (jelen esetben homokon) képződtek és a mállási folyamatok alatt folyamatos anyagátrendeződések mentek végbe (pl. a szélerózió hatására).
A magyar genetikai talajosztályozás legmagasabb szintjét jelentő főtípusát váztalajként azonosítottuk, azon belül a típust a felső 25 cm-es humuszos feltalajnak köszönhetően humuszos homoktalajként jelöltük meg.
A szelvény kiásása után különböző laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk a szelvény minden egyes szintjéből. Többek között mértünk Arany féle kötöttséget, pH-t(H2O és KCl), karbonátosságot, szódásságot és humusz%-ot.
A feltalaj, azaz a humuszos A szint legfelső 10 cm kötöttsége KA=38, ami az egész szelvény legkötöttebb talajszintje. Humusz tartalma a legfelső 10 cm-ben 3,75% lett amely nemcsak a nyírségi de az alföldi régió más részein is megállná a helyét. Kémhatását tekintve 0-10 cm semleges (7,09pH), 10-25 cm enyhén savanyú(6,3pH). Karbonát és szóda nincs.
A B és az A szint közti átmenet hullámos és megfigyelhetőek kisebb nagyobb vasoxid- és humuszbemosódásról árulkodó bélyegek, amelyek szerintünk valamilyen bioturbáció eredményei lehetnek.
A B szint 25-85 cm mélységben húzódik. Kötöttsége az egész szintben KA=27-31 közötti. A pH-t tekintve érdekes a helyzet, ugyanis 25-55 cm között lecsökken 6 alá, pontosabban 5,95-re majd 55-85 cm közt megemelkedik 7,32-re! Ez nem másnak köszönhető, mint a megjelenő karbonátnak amely ebben a tartományban 1,25%. Humusztartalma elhanyagolható 0,6%.
A C szint kezdete 85 cm-től a szelvény aljáig 180 cm-ig kitart. A C és a B szint elég élesen válik el egymástól, színükben is elég nagy az eltérés. 85-110 cm között szinte kifehéredik a szelvény, ez a mészfelhalmozódásnak köszönhető, amely ebben az szintben eléri a 8,5%-ot! Ennek hatására a pH is jelentősen emelkedik, 7,98-ra. A mész hatással van még az Arany féle kötöttségre is amely KA=33 lesz. 110-150 cm közt a karbonátosság lecsökken 3,5%-ra de a pH tovább emelkedik egészen 8,23-ra. A szelvény legalsó 150-180 cm-ben tovább esik a karbonátosság 3%-ra és a pH 8,07-re. A teljes C szintet tekintve a humusztartalom teljesen elhanyagolható 0,5%-ról indul és 0,2%-on fejeződik be.