„Az enyhén lejtős, mezőgazdasági művelés alatt álló terület talaja tényleg rengeteg érdekességgel szolgált számunkra. Megtaláltuk a Duna által itt lerakott sóderkavicsokat, és annak a jeleit, hogy a területet korábban erdő boríthatta. A mélyben látványos mészlerakódások tették még szebbé a szelvényünket, amelyek a csapadék hatására lemosódott kálcium-karbonátból keletkeztek. Sokat beszélnek a talajtanosok arról, hogy az intenzív művelés rombolja a talajok szerkezetét, és a hazai talajaink pusztulnak, a felszíni termőréteg folyamatosan vékonyodik. Hát ezt itt mi is láthattuk, a művelési mélységben meghúzott éles határvonal mindent elárult.”

„Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti Kísérleti Telepének a talaját azért javasoljuk a 2024. Év Talajának, mert elszántan hiszünk benne, hogy ebben a szemlátomást különleges talajban, mint cseppben az óceán, megmutatkoznak a méltán híres borvidék talajtani adottságai. Ha valaki azon töprengene, hogyan tud ilyen tartalmas „mélység“ és gazdagság megjelenni a borospohárban, akkor elég belepillantani egy közel kétméteres talajszelvénybe a Kőlyuktetőn. llyen talaj nem sok van hazánkban, de sokfelé járt szőlészként bátran mondjuk, hogy ez világviszonylatban is legalább olyan ritka, mint a fehér holló.”

„Örömmel láttuk vendégül a Magyar Talajtani Társaságot 2024. március 20-án, „A TALAJ ÉLETE – amit egy talajszelvény el tud mondani magáról” kampánynap két helyszínén, ahol a három gimnázium tanulói, tanárai mellett kiskert tulajdonosokkal és laikus érdeklődőkkel is találkoztunk. Az Alsóparkban városunk polgármestere, Dr. Gémesi György is ott volt, és élő posztban jelentkezett be a város egyik legszebb és leghangulatosabb közösségi területén feltárt talajszelvény mellől, és tájékoztatta követőit A TALAJ ÉLETE kampánynapról, annak céljáról, és felhívta a figyelmet a talajaink fontosságára és védelmére. … Már a szelvény feltárása különleges élmény volt, hiszen az Alsópark általában koncertek (pl. Honeybeast, Demjén Ferenc, Azariah), színházi előadások, sportesemények helyszíne, és a Világfával szemben serénykedő markológép látványa már ekkor sokak érdeklődését felkeltette. A talajszelvény leírás és a talajtani oktatásnak ez a terepi formája igazán sikeres volt, lekötötte minden jelenlévő figyelmét.”

„… A lejtők löszös anyaga betemethette ezt a humuszos talajt, amely később beerdősült. Ez alatt a lombos erdei mikroklíma alatt jött létre egy barna erdőtalaj. Lehetséges, hogy a feltárt szelvényben két talajképződési időszak eredményét is látjuk, és ennek a jelenlegi szántóföldi gazdálkodásra is hatása van. Nagyon elgondolkodtató, hogy a precíziós technikákkal felszerelkezve sokan még mindig csak a felső 0-30 cm-es réteget kapargatják. 🙂 Bízom benne, hogy ez a szelvény is hozzájárul a talajaink sokszínűségének bemutatásához.”

„…Minden év szeptember végén megrendezésre kerül a tangazdaság területén egy Mezgés piknik elnevezésű program, amely sok látogatót vonz évről évre.Az a helyszín ahol a szelvény kiásásra került jól megközelíthető, így az idelátogatók betekintést nyerhetnek a talaj életébe, és ennek fontosságába. Alapvetően a minta egy mikrodomborzati mélyedésben található jelentős felhalmozódott humusz szinttel. Gyanítható, hogy a defláció és erózió által képződött ez a vastag réteg. Sajnos majdnem biztos, hogy a tangazdaság más területei nem mutatnának ilyen szép szelvényt. 6-8 évvel ezelőtt a talaj ezen területén még megfigyelhető volt a pangó víz, mára ez a jelenség teljesen megszűnt.”

„Komon Klaudia vagyok, 16 éves, Mányon élek családommal. A Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Technikum és Szakképző iskola 11.osztályos, mezőgazdasági technikus tanulója vagyok. A talajtan iránti érdeklődésemet és tudásomat Kulcsár Beáta tanárnőnek köszönhetem, aki általános alapozás tantárgy keretein belül igyekezett a talajtant megismertetni és megszerettetni velünk. … Családi gazdaságunk céljai közé tartozik, hogy talajainkat megóvjuk és javítsuk. Az általam vizsgált terület Fejér vármegyében, Mány külterületén, Alsóörspusztán helyezkedik el. … A talajszelvényt 230 cm mélyen ástuk ki, mert igazán érdekelt minket, hogy milyen a talaj fizikai-és kémiai tulajdonságai, jellemzői.  A táblában egy 18%-os és egy 23%-os lejtő is található, nem messze pedig egy kis forrás.”

„A Mezőfalvai Zrt. ad otthont a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Napok rendezvényének, amely minden évben nagy tömegeket mozgat meg. Figyelemfelkeltő hatása, érdekességei és ismertsége miatt érdemesnek tartjuk jelölni a szelvényt a 2024 Év Talaja versenyen.
FIGYELEMFELKELTŐ HATÁS: A növénytermesztő szakemberek számára „vörös jelzés” a talajdegradáció miatt 25-30 centiméteresre lecsökkent termőréteg. Ez a riasztó kép a Mezőföld szívében felhívja a figyelmet a talajvédelem fontosságára, a talajerő gazdálkodásban szükséges szemléletváltásra, a talaj szerepére a klímaváltozás elleni védekezésben.
TANULSÁG: A szelvény teljes mélységében felfedezhető biológiai aktivitás jegyei jól demonstrálják a talaj folyamatos, ámbár feltételes megújuló képességét, és rámutatnak arra, hogy a talaj fizikai- és kémiai tulajdonságaival együtt annak biológiai minőségére is kiemelt figyelmet kell fordítani.
ÉRDEKESSÉG: Igazi turistacsalogató látványossága volt az idei szelvénynek a kb. 100-150 cm-es mélységben feltáródó, a jégkorszakok idejében felszínen lévő laza kőzetek gyűrődésével kialakult ún. „krioturbációs” réteg.”

„Nemcsak különleges fekvése és szerkezete miatt szeretnénk ezt a szelvényt a „2024. Év Talaja” címre jelölni, hanem azért is, mert rendezvénysorozatunk mindenkori legsikeresebb állomásaként bőven 200 főt meghaladó érdeklődő számára tudtuk itt megmutatni a talajfókuszú gazdálkodás fontosságát és előnyeit. Rendezvényünk visszaigazolta, hogy három évad után is komoly, sőt egyre komolyabb érdeklődéssel találkozunk a magyar termelők körében, akik az egyre nehezebb klimatikus és gazdasági viszonyok között keresik az alternatív megoldásokat a sikeresebb és fenntarthatóbb műveléshez. Rendezvényünk megújult koncepciója ehhez adott minden korábbinál szélesebb körű ismereteket, melynek a talajszelvény egy kiemelkedő szereplője volt, ezért érdemes minél több érdeklődőnek megismernie azt a „2024. Év Talaja” közönségszavazáson keresztül is.”

„Mocsán a Kisalföld keleti szegletében, Komárom-Esztergom Vármegyében, a Bársonyos dombsor lábánál található egy olyan föld, amely több, mint pusztán termőföld. Családi gazdaságunknak egy táblája itt, ezen a 20 hektáros területen fekszik, ahol minden egyes talpalatnyi földben a múlt és a jövő találkozik. Szívvel-lélekkel dolgozom azon, hogy megőrizzem ennek a földnek az értékeit, hogy a talaj termékenysége generációkon át fennmaradjon. …
Ez a terület történelmi jelentőségű is, hiszen 2009 óta a Szent Jakab zarándokút egy szakasza itt halad keresztül, valamint a Csatkai Szűzanyához vezető zarándoklat útvonala is, évtizedek során számos zarándok énekelve, imádkozva haladt át ezen a földön. … Kérjük, szavazzanak (like) erre a különleges földre, támogassák munkámat, mert minden nap azért dolgozom, hogy ez a föld megőrizze értékeit a jövő generációi számára. Szavazatukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elnyerhessük az év talaja címet és ez a gazdag, élő talaj továbbra is az „élet forrása” maradjon.”

„A mellékelt fotó egy olyan talajszelvény történetébe enged bepillantást nyerni, melynek szintezettsége, szervesanyag-tartalma, különleges vaskiválásai mind-mind arról mesélnek, hogy a Rétköz egykor talajtani szempontból is teljesen más arculattal rendelkezett. A hajdani lápvidéket rétek, tavak, erdők és lápok tarkították, amelyet életadó érhálózatként szőtt át a megannyi kanyargó kisebb-nagyobb vízfolyás. Ezek a talajszelvények sajátos, lassan átalakuló időkapszulaként őrzik közös múltunk egy meghatározó darabját.”

„A Cs8 számú szelvény Év Talaja 2024 pályázatra benyújtásának célja, hogy felhívjuk a figyelmet talajaink sérülékenységére és az erózió óriási mértékére, mely Magyarország legtöbb, művelésbe vont területére jellemző.
A szelvény a Vértes lábának kilaposodó hegylábfelszínének és a Zámolyi-medence határán helyezkedik el. A táblát jelenleg is szántóföldi növénytermesztésre hasznosítják. A Cs8 számú szelvényről készült képen 75-95 cm mélyen jól látható egy fekete színű sáv, mely nem más, mint az eredeti talajfelszín, melyen nagyapáink gazdálkodtak. Tehát közel 100 év leforgása alatt 75 centiméternyi talaj került a lejtő aljára az egyre inkább intenzívvé vált mezőgazdasági művelés következtében.”

„A Szentlőrinci Mezőgazdanapok a Baranya Megyei Vállalkozói Központ és lelkes helyi vállalkozók által szervezett kiállítás. … . Idén a hagyományos programok mellett egy olyan továbbképzési programot is kínáltunk a látogatóknak, amelynek helyszíne egy, a kiállítás területén feltárt bemutató talajszelvény volt. … A szelvény talajának felső 25 centimétere a 80-as évek közepének tereprendezésekor került a területre, amikor a város vásárterét a központból ide helyezték át. Ez alatt az eredeti, bolygatatlan talaj található, amelyet a hordalékukat itt lerakó patakok és vízfolyások alakítottak. Vízhozamuk korábban vízimalmok működtetését is lehetővé tette. A szelvény feltárása után a helyi történelem számos tárgyi emlékét (pl. csigaházak, elszenesedett fadarabok, egy hatalmas fog) és a talaj réti jellegének bizonyítékát (pangó- és talajvízglej, vas- és mangánborsók) is megtaláltuk.”