Az Év Talaja 2024 monolitjának hivatalos leleplezésére december 5-én, a Talajok Világnapján – rendhagyó módon – a „Partnering for the Future: BIOEAST and Beyond” nemzetközi konferencia keretében került sor Budapesten, a Várkert Bazárban. A Magyar Talajtani Társaság által 2022-ben elindított Év Talaja kezdeményezés közönségszavazáson nyertes talaja 2024-ben Mány-Alsóörspuszta mészlepedékes csernozjom talajszelvénye lett (http://talaj.hu/2024-2/), melyet László Péter, az MTT elnökhelyettese mutatott be a rendezvényen. A jelölést egy 16 éves középiskolás diáklány (Komon Klaudia, Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola) küldte be.
Az Év Talaja 2024.
A „Partnering for the Future: BIOEAST and Beyond” nemzetközi konferencia december 4-6. között került megrendezésre Budapesten, az Agrárminisztérium, az EU Tanácsának soros magyar elnöksége és az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma szervezésében, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kutatási Bizottsággal (SCAR) és a BIOEAST kezdeményezéssel. A kiemelt résztvevőknek (miniszterek, kormányzati képviselők, vezető kutatók és szakértők) szóló konferencia fókuszában közép- és kelet-európai kutatási és innovációs prioritások álltak, különös tekintettel a fenntartható talaj- és édesvíz-ellenállóképességre, az élelmiszerrendszerek biztonságára és a biogazdasági politikákra. A konferencia két fő pillérre épült: „1. Szén-víz körforgás: Az egészséges talaj és az édesvíz ellenálló képessége közötti kapcsolat” és „2. Táplálkozás-energia ciklusok: Élelmiszerrendszer biztonsága és helyileg értékelt biomassza és biohulladék a biogazdaságban”. Az első témakörön belül Dobos Endre, a MTT elnöke is szerepet kapott a „Kutatási prioritások, irányítás és társadalmi elkötelezettség” c. panelbeszélgetésben.
A konferencia része volt a Talaj Világnapjához kapcsolódó ünnepség is. A közönségszavazás nyertes talajának leleplezése mellett Michéli Erika (MATE) bemutatta az EU eddigi elnökségi talajgyűjteményét is, amely idén Magyarország elnökségi talajszelvényével bővült (EU Presidency Soil): a Püspökladányi Arborétum réti talajával. Ez a szelvény egyúttal az MTT vezetősége által választott Év Szakmai Talaja is 2024-ben. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (SOE ERTI) Püspökladányi Kísérleti Állomása idén ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját, többek között ezért is esett erre a szelvényre a választás a sok lehetőség közül.
A rendezvényen a Magyar Talajtani Társaság kiállítóhelyet is kapott, látványos standdal igyekeztünk felhívni a figyelmet az egyre erősödő talajdegradációra.
A Magyar Talajtani Társaság „Év Talaja 2024.” felhívására várakozáson felüli, összesen 19 db jelölés érkezett! Az alábbiakban bemutatjuk a jelölt szelvények fotóit, helyszín szerinti betűrendben. Minden egyes szelvénynél kiemelésre került egy-egy érdekesség, tény a jelölés miértjéről, ill. a teljes jelölési anyag is elérhető az egyes jelöltek nevére kattintva. Szavazni 2024.09.23. 12:00 óráig a Társaság Facebook oldalán a szelvény képe alatt a lájk reakciógomb használatával, vagy a talajtanitarsasag@gmail.comemail címen a szelvény sorszámának beküldésével lehet. A megosztásokat köszönjük! Fontos, hogy a megosztott bejegyzés esetében is az eredeti bejegyzés fotójára kerüljön a szavazat! Csak az eredeti bejegyzés fénykepei alatt összegyűlt lájkok kerülnek összesítésre. Egy személy több like-ot is nyomhat: több szelvényre szavazhat, de csak egy alkalommal. A legtöbb szavazatot / like-ot kapott szelvény lesz a 2024. Év Talaja Magyarországon. A nyertes szelvény monolitja december 5-én, a Talaj Világnapján, az Agrárminisztériumban kerül bemutatásra és átadásra. Az Év Talaja hagyományteremtő módon minden évben megválasztásra kerül, idén immáron harmadik alkalommal.
„A szelvény különlegessége, hogy egy építkezéshez kapcsolódó régészeti ásatáson nyitottuk meg, egy 12. századi Árpád-korhoz kapcsolható földbemélyített ház közvetlen szomszédságában. A több hektáros ásatáson kivétel nélkül az itt bemutatott mezőségi talajt lehetett azonosítani. A szelvény nevezésével arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a hazai talajainkat érintő degradációs folyamatok a természeti értékeink mellett a kulturális örökségünket is veszélyezteti, hiszen a talaj pusztulásával az abban befoglalt történelmi emlékeink is fokozatosan megsemmisülnek.”
„Bonyhád térségében gazdálkodunk, és 2024. augusztus 16-án már második alkalommal rendeztük meg a Magtár Kft-vel közösen egy olyan szántóföldi bemutatót, amelyen egy talajszelvényt is ástunk. 2024. augusztus 16-án közel száz kollégával együtt vettük körbe a talajszelvényt. A búzatarlón jó 40°C-os hőségben töltöttünk el egy fél órát, amikor csak a talajról, annak múltjáról és lehetséges jövőjéről beszéltünk. Kívánjuk, hogy másoknak is adasson meg ez a lehetőség. Ezért az élményért nevezzük most a szelvényünket az Év Talaja versenyre.”
„Az enyhén lejtős, mezőgazdasági művelés alatt álló terület talaja tényleg rengeteg érdekességgel szolgált számunkra. Megtaláltuk a Duna által itt lerakott sóderkavicsokat, és annak a jeleit, hogy a területet korábban erdő boríthatta. A mélyben látványos mészlerakódások tették még szebbé a szelvényünket, amelyek a csapadék hatására lemosódott kálcium-karbonátból keletkeztek. Sokat beszélnek a talajtanosok arról, hogy az intenzív művelés rombolja a talajok szerkezetét, és a hazai talajaink pusztulnak, a felszíni termőréteg folyamatosan vékonyodik. Hát ezt itt mi is láthattuk, a művelési mélységben meghúzott éles határvonal mindent elárult.”
„Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti Kísérleti Telepének a talaját azért javasoljuk a 2024. Év Talajának, mert elszántan hiszünk benne, hogy ebben a szemlátomást különleges talajban, mint cseppben az óceán, megmutatkoznak a méltán híres borvidék talajtani adottságai. Ha valaki azon töprengene, hogyan tud ilyen tartalmas „mélység“ és gazdagság megjelenni a borospohárban, akkor elég belepillantani egy közel kétméteres talajszelvénybe a Kőlyuktetőn. llyen talaj nem sok van hazánkban, de sokfelé járt szőlészként bátran mondjuk, hogy ez világviszonylatban is legalább olyan ritka, mint a fehér holló.”
„Örömmel láttuk vendégül a Magyar Talajtani Társaságot 2024. március 20-án, „A TALAJ ÉLETE – amit egy talajszelvény el tud mondani magáról” kampánynap két helyszínén, ahol a három gimnázium tanulói, tanárai mellett kiskert tulajdonosokkal és laikus érdeklődőkkel is találkoztunk. Az Alsóparkban városunk polgármestere, Dr. Gémesi György is ott volt, és élő posztban jelentkezett be a város egyik legszebb és leghangulatosabb közösségi területén feltárt talajszelvény mellől, és tájékoztatta követőit A TALAJ ÉLETE kampánynapról, annak céljáról, és felhívta a figyelmet a talajaink fontosságára és védelmére. … Már a szelvény feltárása különleges élmény volt, hiszen az Alsópark általában koncertek (pl. Honeybeast, Demjén Ferenc, Azariah), színházi előadások, sportesemények helyszíne, és a Világfával szemben serénykedő markológép látványa már ekkor sokak érdeklődését felkeltette. A talajszelvény leírás és a talajtani oktatásnak ez a terepi formája igazán sikeres volt, lekötötte minden jelenlévő figyelmét.”
„… A lejtők löszös anyaga betemethette ezt a humuszos talajt, amely később beerdősült. Ez alatt a lombos erdei mikroklíma alatt jött létre egy barna erdőtalaj. Lehetséges, hogy a feltárt szelvényben két talajképződési időszak eredményét is látjuk, és ennek a jelenlegi szántóföldi gazdálkodásra is hatása van. Nagyon elgondolkodtató, hogy a precíziós technikákkal felszerelkezve sokan még mindig csak a felső 0-30 cm-es réteget kapargatják. 🙂 Bízom benne, hogy ez a szelvény is hozzájárul a talajaink sokszínűségének bemutatásához.”
„…Minden év szeptember végén megrendezésre kerül a tangazdaság területén egy Mezgés piknik elnevezésű program, amely sok látogatót vonz évről évre.Az a helyszín ahol a szelvény kiásásra került jól megközelíthető, így az idelátogatók betekintést nyerhetnek a talaj életébe, és ennek fontosságába. Alapvetően a minta egy mikrodomborzati mélyedésben található jelentős felhalmozódott humusz szinttel. Gyanítható, hogy a defláció és erózió által képződött ez a vastag réteg. Sajnos majdnem biztos, hogy a tangazdaság más területei nem mutatnának ilyen szép szelvényt. 6-8 évvel ezelőtt a talaj ezen területén még megfigyelhető volt a pangó víz, mára ez a jelenség teljesen megszűnt.”
„Ez a csodálatos textúra egyveleget magában foglaló talajszelvény a Bükk északi hegylábfelszínén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Kondó településtől délnyugatra, a Cseres völgyben található. A szelvény létrejöttének apropója a hazánkban is jelentkező villámárvizek vizsgálatához kapcsolódik. A jelölés azért esett erre a talajszelvényre, mert kitűnően bemutatja azt a pusztító erőt, amely a talajt éri, és azt a törékeny állapotot, amely a talaj állapotát jellemzi. … A jelöléssel remélem sikerül felkelteni a figyelmet a villámárvizek jelenségére is.”
„A klímaváltozás hatásainak különösen kitett, Duna-Tisza Közi Homokhátságon, 11 évvel ezelőtt hoztuk létre a SzínesKertet és a hozzákapcsolódó oktatási programot a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az ökológia alapelveit követve, 500m2-es kertet gondozunk diákjainkkal az iskolaudvar egyik szegletében. … Egészséges növényeink érdekében egészséges talajt tartunk fenn a diákjainkkal, a nyári szünetben is. A talaj porózus szerkezetének, nedvességtartalmának és élővilágának megőrzése érdekében bolygatásnélküli (no-till) technológiát, talajtakaró növényzetet, mulcsozást is alkalmazunk. … A Magyar Talajtani Társaság „Év talaja” pályázatára egy „Ilyen volt, Ilyen lett” vízszintes talaj-fotóval nevezünk. Bízunk benne, hogy az MTT-től további segítséget kapunk a tényleges mélységi talajfeltáráshoz is.”
„Komon Klaudia vagyok, 16 éves, Mányon élek családommal. A Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium Technikum és Szakképző iskola 11.osztályos, mezőgazdasági technikus tanulója vagyok. A talajtan iránti érdeklődésemet és tudásomat Kulcsár Beáta tanárnőnek köszönhetem, aki általános alapozás tantárgy keretein belül igyekezett a talajtant megismertetni és megszerettetni velünk. … Családi gazdaságunk céljai közé tartozik, hogy talajainkat megóvjuk és javítsuk. Az általam vizsgált terület Fejér vármegyében, Mány külterületén, Alsóörspusztán helyezkedik el. … A talajszelvényt 230 cm mélyen ástuk ki, mert igazán érdekelt minket, hogy milyen a talaj fizikai-és kémiai tulajdonságai, jellemzői. A táblában egy 18%-os és egy 23%-os lejtő is található, nem messze pedig egy kis forrás.”
„A Mezőfalvai Zrt. ad otthont a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szántóföldi Napok rendezvényének, amely minden évben nagy tömegeket mozgat meg. Figyelemfelkeltő hatása, érdekességei és ismertsége miatt érdemesnek tartjuk jelölni a szelvényt a 2024 Év Talaja versenyen. FIGYELEMFELKELTŐ HATÁS: A növénytermesztő szakemberek számára „vörös jelzés” a talajdegradáció miatt 25-30 centiméteresre lecsökkent termőréteg. Ez a riasztó kép a Mezőföld szívében felhívja a figyelmet a talajvédelem fontosságára, a talajerő gazdálkodásban szükséges szemléletváltásra, a talaj szerepére a klímaváltozás elleni védekezésben. TANULSÁG: A szelvény teljes mélységében felfedezhető biológiai aktivitás jegyei jól demonstrálják a talaj folyamatos, ámbár feltételes megújuló képességét, és rámutatnak arra, hogy a talaj fizikai- és kémiai tulajdonságaival együtt annak biológiai minőségére is kiemelt figyelmet kell fordítani. ÉRDEKESSÉG: Igazi turistacsalogató látványossága volt az idei szelvénynek a kb. 100-150 cm-es mélységben feltáródó, a jégkorszakok idejében felszínen lévő laza kőzetek gyűrődésével kialakult ún. „krioturbációs” réteg.”
„Nemcsak különleges fekvése és szerkezete miatt szeretnénk ezt a szelvényt a „2024. Év Talaja” címre jelölni, hanem azért is, mert rendezvénysorozatunk mindenkori legsikeresebb állomásaként bőven 200 főt meghaladó érdeklődő számára tudtuk itt megmutatni a talajfókuszú gazdálkodás fontosságát és előnyeit. Rendezvényünk visszaigazolta, hogy három évad után is komoly, sőt egyre komolyabb érdeklődéssel találkozunk a magyar termelők körében, akik az egyre nehezebb klimatikus és gazdasági viszonyok között keresik az alternatív megoldásokat a sikeresebb és fenntarthatóbb műveléshez. Rendezvényünk megújult koncepciója ehhez adott minden korábbinál szélesebb körű ismereteket, melynek a talajszelvény egy kiemelkedő szereplője volt, ezért érdemes minél több érdeklődőnek megismernie azt a „2024. Év Talaja” közönségszavazáson keresztül is.”
„Mocsán a Kisalföld keleti szegletében, Komárom-Esztergom Vármegyében, a Bársonyos dombsor lábánál található egy olyan föld, amely több, mint pusztán termőföld. Családi gazdaságunknak egy táblája itt, ezen a 20 hektáros területen fekszik, ahol minden egyes talpalatnyi földben a múlt és a jövő találkozik. Szívvel-lélekkel dolgozom azon, hogy megőrizzem ennek a földnek az értékeit, hogy a talaj termékenysége generációkon át fennmaradjon. … Ez a terület történelmi jelentőségű is, hiszen 2009 óta a Szent Jakab zarándokút egy szakasza itt halad keresztül, valamint a Csatkai Szűzanyához vezető zarándoklat útvonala is, évtizedek során számos zarándok énekelve, imádkozva haladt át ezen a földön. … Kérjük, szavazzanak (like) erre a különleges földre, támogassák munkámat, mert minden nap azért dolgozom, hogy ez a föld megőrizze értékeit a jövő generációi számára. Szavazatukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy elnyerhessük az év talaja címet és ez a gazdag, élő talaj továbbra is az „élet forrása” maradjon.”
„A mellékelt fotó egy olyan talajszelvény történetébe enged bepillantást nyerni, melynek szintezettsége, szervesanyag-tartalma, különleges vaskiválásai mind-mind arról mesélnek, hogy a Rétköz egykor talajtani szempontból is teljesen más arculattal rendelkezett. A hajdani lápvidéket rétek, tavak, erdők és lápok tarkították, amelyet életadó érhálózatként szőtt át a megannyi kanyargó kisebb-nagyobb vízfolyás. Ezek a talajszelvények sajátos, lassan átalakuló időkapszulaként őrzik közös múltunk egy meghatározó darabját.”
„A talajszelvény erdőállományokkal körülvett réten, Natura 2000, védett, rét hasznosítású területen található. Szoloncsákos kérges réti szolonyec talaj, amelyen összefüggő erdőállomány nem alakul ki. A szelvény leírása megtalálható Tóth Béla (szerk.): Szikesek fásítása. Szikes fásítási kutatás és gyakorlat Magyarországon című, 1972-ben megjelent akadémiai Nívó-díjas munkájában is. A Kísérleti Állomás egyik fő feladata napjainkban is a szélsőséges termőhelyek erdősítési problémáinak vizsgálata.”
„A szelvény nagyon régen ismert a szakmai közöség előtt. A soproni szájhagyomány szerint e szelvény vizsgálati adatai szerepelnek Stefanovits Pál. (1963): Magyarország talajai című könyvének 277. oldalán (Agyagbemosódásos barna erdőtalaj vizsgálati adatai (Sopron löszön)). Stefanovits Pál így emlékezett vissza a korabeli soproni mintavételére: „Balleneggerrel többször megfordultunk a Sopron környéki erdőkben tanulmányozni a környék talajait. Itt láttam először agyagbemosódásos barna erdőtalajt, az érdeklődésem az erdőtalajokról innen adódik. A talajszelvényekhez mindig együtt mentünk ki Botvayval. Az első szelvénynél elővette a pH ládát, kivette belőle a kémcsöveket, és mindenkinek adott egyet. – Kezdjük el a vizsgálatokat!- Majd a desztillált vizes flaska helyén levő üvegből mindenki kémcsövét teletöltötte szilvapálinkával. Aztán ezt minden talajszelvénynél megismételte.”
„…Ezt a talajt nem csak a talajtani érdekessége miatt javasoljuk az Év Talajának, hanem azért, mert egy tipikus példája azoknak a talajoknak, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy világszinten is kiemelkedő minőségű bort adó szőlő teremjen rajta. Elszántan hisszük, hogy a különleges borok titka a sok összetevő mellett (fajta, klíma, szőlészeti- és borászati technológia) elsődlegesen a talajban rejlik.”
„A Cs8 számú szelvény Év Talaja 2024 pályázatra benyújtásának célja, hogy felhívjuk a figyelmet talajaink sérülékenységére és az erózió óriási mértékére, mely Magyarország legtöbb, művelésbe vont területére jellemző. A szelvény a Vértes lábának kilaposodó hegylábfelszínének és a Zámolyi-medence határán helyezkedik el. A táblát jelenleg is szántóföldi növénytermesztésre hasznosítják. A Cs8 számú szelvényről készült képen 75-95 cm mélyen jól látható egy fekete színű sáv, mely nem más, mint az eredeti talajfelszín, melyen nagyapáink gazdálkodtak. Tehát közel 100 év leforgása alatt 75 centiméternyi talaj került a lejtő aljára az egyre inkább intenzívvé vált mezőgazdasági művelés következtében.”
„A Szentlőrinci Mezőgazdanapok a Baranya Megyei Vállalkozói Központ és lelkes helyi vállalkozók által szervezett kiállítás. … . Idén a hagyományos programok mellett egy olyan továbbképzési programot is kínáltunk a látogatóknak, amelynek helyszíne egy, a kiállítás területén feltárt bemutató talajszelvény volt. … A szelvény talajának felső 25 centimétere a 80-as évek közepének tereprendezésekor került a területre, amikor a város vásárterét a központból ide helyezték át. Ez alatt az eredeti, bolygatatlan talaj található, amelyet a hordalékukat itt lerakó patakok és vízfolyások alakítottak. Vízhozamuk korábban vízimalmok működtetését is lehetővé tette. A szelvény feltárása után a helyi történelem számos tárgyi emlékét (pl. csigaházak, elszenesedett fadarabok, egy hatalmas fog) és a talaj réti jellegének bizonyítékát (pangó- és talajvízglej, vas- és mangánborsók) is megtaláltuk.”
